A gárda a régi

Jelentős rendőri jelenlét mellett, de komolyabb hatósági beavatkozás nélkül zajlott le szombat délután egy szentendrei magántelken a régi-új Magyar Gárda és a Jobbik Magyarországért Mozgalom "családi napja". A rendezvényen - a rendőrség részbeni kijátszásával - 620 gárdatisztet, illetve tagot is felavattak.

Mintegy ezer ember jelent meg szombat délután Szentendrén egy privát ház környékén, hogy Új Magyar Gárda néven - eskütétellel - demonstrálja, létezik még a bíróság által feloszlatott Magyar Gárda. Az egyenruha lényegében azonos volt, a politikai hátország, amit Vona Gábor, a Jobbik elnökének megjelenése és beszéde reprezentált ugyancsak a Magyar Gárda pozícióját ismétli.

A Sztaravodai úton található magántelek bejáratát szombaton a gárda úgynevezett csendőrei (csendőrség feliratú számozott, fekete mellényekben, sapkájukon kakastollal) őrizték, a telek mentén körben, bérelt autóbuszaikkal torlaszolták el az utat.

Az akció jelzi, hogy a Jobbik és a gárdisták továbbra is keresik a jogi kiskapukat tevékenységük legalizálásához. A héten a családi napra átnevezett Új Gárda-avatót is a rendőrség által kilátásba helyezett fellépésének elkerülésére hirdették meg egy magántelekre.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a múlt héten ugyanis nem engedélyezte az Új Gárda-avató rendezvényeket. Közölték, ha mégis utcára vonulnak a gárdisták, feloszlatják őket. A tiltó határozatok miatt a szervezet bírósághoz fordult, ám az a BRFK-nak adott igazat. Pénteken, az új célterületen illetékes Esztergomi Rendőrkapitányság is megtiltotta az Új Magyar Gárda szombatra kérvényezett tisztavató rendezvényét. Ők is hivatkoztak a jogerős bírósági ítéletre, amely helybenhagyta a Budapestre tervezett országos tisztavatásra vonatkozó rendőrségi tiltást.

A gárdisták nem adták fel, s ebben a szóban forgó telek tulajdonosa, Kisanyik Imre szentendrei vállalkozó volt a segítségükre. Ő 1998-ban a szentendrei horvát kisebbség listáján indulva lett képviselő az önkormányzati választáson. Az ingatlanon már korábban is több gárdarendezvényt, illetve gyakorlatozást tartottak.

Az Új Magyar Gárdát - az elődszervezetet is létrehozó - Vona Gábor, a Jobbik elnöke nem tekinti jogfolytonos tömörülésnek, így szerinte erre nem terjed ki a Fővárosi Ítélőtábla döntése, amely július 2-án a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesülettel együtt a Magyar Gárda Mozgalmat is feloszlatta.

A Jobbik július 11-én tartott nagygyűlést a Szabadság téren, ahol közfelkiáltással újjáalakították a Magyar Gárda Mozgalmat. Mivel az ítélet indokolása egyfajta "eligazítást" adott, a rendőrség a demonstráció után azonnal nyomozást rendelt el izgatás és egyesülési joggal való visszaélés vétségének gyanúja miatt.

A szombati gárdaavatást eredetileg délután háromra hirdették meg. Ez azonban megtévesztésnek bizonyult, amit utóbb a rendezvény szónokai büszkén emlegettek. A rendőrség azonban már reggel (tehát öt-hat órával a beharangozott avatás előtt) észlelte, hogy a magánterületen a Magyar Gárda Mozgalom tagjai megjelentek, s egyenruhában, alakzatba fejlődve mozogtak. Mivel a felszólítás ellenére sem fejezték ezt be, a rendőrök beléptek a rendezvény helyszínére, és megkezdték a gárdisták igazoltatását: 176 személy ellen tettek feljelentést "feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértése miatt".

A rendőrök a helyszínen Vona Gábornak átadtak egy augusztus 24-re szóló idézést, vele szemben egyesülési joggal való visszaélés megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást. A rendőrök ezután kivonultak a telekről. Vona Gábor közölte: jogszerűtlennek tartja a rendőri intézkedést - hiszen "magánterületre hatoltak be" -, ezért megteszik a szükséges jogi lépéseket.

Az igazoltatást követően a rendezvény folytatódott, sok száz gárdaszimaptizáns előtt Vona Gábor beszélt.

Vona Gábor, az eskütétel utáni beszédében azt mondta: a szombaton intézkedő rendőri vezetőket jövő év április-májusában, az országgyűlési választások után személyesen fogják felkeresni. Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke és EP-képviselője úgy fogalmazott: "azért van itt ennyi fényképezőgép, mert a jelenlévő rendőrök egyetlen állást sem fognak kapni a Jobbik hatalomra kerülése esetén az állami szervekben".

Egyértelműen kiáll a rendőrségi intézkedés jogszerűsége mellett a Magyar Helsinki Bizottság, amely pedig korábban kritikával illette a rendőrség Magyar Gárdával kapcsolatos döntéseit. "A rendőrségnek törvényi kötelezettsége állt fent az úgynevezett Új Magyar Gárda Mozgalom 2009. augusztus 22-i, szentendrei avatásának megakadályozására, függetlenül attól, hogy arra nem közterületen került sor" - írták állásfoglalásukban. A jogvédő szervezet szerint nyilvánvalóan nem lehet komolyan venni azt az érvelést, hogy az "Új Magyar Gárda Mozgalom" nem azonos a feloszlatott Magyar Gárda Mozgalommal.

Ennek ellenkezőjét maguk a vezetők és résztvevők teszik teljesen egyértelművé többek között a névválasztással, és azzal, hogy "új" mozgalmi tevékenységüket a "régi" gárdaegyenruhában folytatják. A Helsinki Bizottság szerint a büntető törvénykönyv és más jogszabályok egyértelművé teszik, hogy az Új Magyar Gárda Mozgalom vezetése és a mozgalomban való részvétel a hatályos magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek, illetve szabálysértésnek minősül. A jogszabályok azt is kimondják, hogy a rendőr köteles intézkedni, ha a közrendet sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak, méghozzá nem csak közterületen, hanem magánterületen is.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke a szentendrei
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.