'Csak sírtam fájdalmamban'
Balogh Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom megyei elnöke óvatos: szerinte sokan úgy gondolják, lehetnek még szabadon társaik a gyanúsítottaknak. A tiszalöki áldozat felesége, Kóka Jenőné úgy fogalmaz: valaki mozgatta, pénzelte a háttérből a gyilkosokat. De már az is nagy dolog, hogy legalább egy részük megvan - mondta a 46 éves asszony, aki szavai szerint nem érzett megkönnyebbülést, amikor a tévéből megtudta a hírt a gyanúsítottak elfogásáról.
- Csak sírtam fájdalmamban, mert újra eszembe jutott annak az embernek az elvesztése, akit mindenkinél jobban szerettem - mondta az asszony. Hiába fogták el a gazembereket, visszaadni már nem tudják az uramat.
Kóka Jenőné a temetés óta képtelen átlépni tiszalöki házuk küszöbét. A lányáékhoz költözött Tiszaeszlárra. Csak a temetőbe jár vissza Tiszalökre.
- Naponta felteszem magamnak a kérdést: miért éppen velünk történt meg mindez? Miért éppen a férjemet ölték meg? Ha a gyilkosai szemébe nézhetnék, azt szeretném tudni: mit ártott nekik az én uram, aki egész életében csak dolgozott?! - tette hozzá.
Az augusztus 3-i gyilkosság helyszínén, Kislétán ugyanazok a rokonok, akik a virrasztáson két hete még barátsággal fogadtak, most ellenségesek. A Bocskai utcában változatlanul gyanús már minden idegen. A kapu elé kötve kutya őrködik. Hamar előkerül odabentről egy felbőszült nő, aki azt kiabálja, hogy idegennek itt nincs semmi keresnivalója, én is jobban teszem, ha odébb állok, az autóm rendszámát már felírta.
Bizalmatlanok, ellenségesek az idegenekkel szemben a kislétai romák, ezen ne csodálkozzon senki - magyarázzák a kocsma törzsvendégei. Mindenkinek van egy verziója arra, kik mozgathatják a gyilkosságok szálait. Érzékelhetően nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy hosszú hónapok eredménytelennek tűnő nyomozása után egy kommandósakció keretében elfogtak négy embert.
A kocsma vendégeit tovább faggatnám, de félbeszakít egy borgőzös hang a játékgéptől:
- Kezicsokolom, több kérdésre nem válaszolunk. A végén még bajunk lehet belőle.
