A fővárosi közműcégek és intézmények vezető testületeinek összesen mintegy 300 tagja van. Ennek a névsornak a nyilvánosságra hozatalával "fenyeget" Bőhm András, a kiskoalíciós ötök - két liberális és három MDF-es képviselő - nevében. E testületekben sok a vezető fővárosi politikus, illetve hozzájuk "közel állók". Az igazgatóságok elnökeinek járandósága a fővárosban havi bruttó 200-300 ezer forint között mozog, a tagok 150-200 ezer forintot keresnek. A felügyelőbizottságok tagjai havonta 75-150 ezer forintos javadalmazást kaphatnak, a testület elnöke ennek a dupláját is hazaviheti.

Az igazgatóság (amely a tulajdonos főváros képviselete a közműcégnél) tagjait 2006 óta az MSZP-SZDSZ-koalíció alkuja alapján választják meg, oda ellenzéki nem kerül be. Az ellenőrzést végző felügyelőbizottságokba igen, de legfeljebb egy taggal.

A mostani ciklus elején Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főtanácsadója kezdeményezte, hogy a főváros cégei vezetőinek kinevezési, illetve felmentési jogköre a közgyűlés helyett (ahol csak törékeny, egyfős többsége volt a koalíciónak) egy gazdasági szuperbizottsághoz kerüljön. E testületben ugyanis a szocialistáknak és a szabad demokratáknak kényelmes, majdnem kétharmados többségük van.

A 2006-os választások után a főpolgármester Hagyó Miklóssal, az MSZP új budapesti erős emberével egyezkedett, miután őt nevezte meg elsőként városüzemeltetési főpolgármester-helyettesként, háttérbe szorítva így a "régi" fővárosi szocialistákat. Így például Gy. Németh Erzsébetet. Hagyó ezek után Mesterházyval elosztotta a fővárosi közműcégeket. A BKV, a távfűtő művek, vagy a temetkezési intézet szocialista felügyelet alá került (ezt a koalíciós szerződés is rögzíti), a közterület-fenntartó vagy a Főkert pedig az SZDSZ-é. Egyébként lényegében ez a status quo gyakorlatilag 1994 óta, amióta az SZDSZ az MSZP-vel koalícióban vezeti Budapestet. A Bőhm-Lakos- MDF-féle javaslat ezt a status quót törné szilánkokra, miközben megkötné Demszky és Hagyó kezét. (A politikai hála és a posztokra vonatkozó zsákmányrendszer részeként kaphatott Hagyó elődje, Vajda Pál felügyelőbizottsági elnöki posztot, és így lett álláshalmozó Dancs Gábor, a fiatal SZDSZ-es képviselő, aki korábban Demszky EP-képviselői ügyeit intézte).

Természetesen mindenki tudja, hogy az élboly mögötti hívek, szellemi és egyéb értelemben vett segítők, az úgynevezett "hadtáp" jutalmazására minden párt számára ragyogó lehetőség a különböző testületi tagságok osztogatása. Az sem titok, hogy a grémiumok összetételében egyre nagyobb szerephez jutnak kiszolgált, vagy éppen föltörekvő politikusok, valahonnan menesztett idősebb, netán valahová kiszemelt ifjú, gazdaságban köröző emberek. És ez nem csupán a fővárosi, hanem a vidéki önkormányzati cégek "kibélelésekor" is általános gyakorlat, ahogyan az állami vállalatok testületi tagjai sem mindig a szakmai rátermettség, gyakran a politikai érdem szerint választódnak ki. A most összeomlani látszó építményt a politikai elit kreálta, s a rendszerváltozás óta a megannyi fogadkozás ellenére szinte folyamatos volt az "emeletráépítés".

Példaként, néhányan a Fővárosi Csatornázási Művek felügyelőbizottságának tagjai közül: Hunvald György, VII. kerületi lMSZP-s polgármester (előzetes letartóztatásban), John Emese, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője, dr. Szolnoki Andrea, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának szabad demokrata elnöke, Ughy Attila, a Fidesz delegáltja, Zsinka László, egykori MIÉP-es önkormányzati képviselő, aki a Jobbik támogatásával jelöltette magát a legutóbbi főpolgármester-választáson.

A kormány maximálni kívánja az állami és önkormányzati vállalatoknál adható végkielégítések mértékét, valamint rendeletben előírja e vállalati körben a vezetők és menedzserszerződéssel rendelkezők javadalmazásának nyilvánosságát - jelentette be Budai Bernadett kormányszóvivő pénteki tájékoztatóján. Ennek előzménye, hogy Hagyó Miklós, budapesti főpolgármester-helyettes Bárándy Gergellyel karöltve napokkal ezelőtt javasolta ennek "szűkített", csak az önkormányzatokra vonatkozó változatát. A cél az, hogy az állami és önkormányzati vállalatok bérezési és végkielégítési gyakorlata átláthatóbb és a jelenlegi gazdasági helyzetnek megfelelően a korábbinál visszafogottabb is legyen - mondta a szóvivő.