Ki engedte át a keletnémeteket?
Tiszta jogi megoldást akart a kormány 1989-ben a Magyarországon várakozó több tízezer keletnémet menekült Ausztriába történő átengedésére - jelentette ki Németh Miklós kedden, a soproni emlékkonferencián. Azt is hozzátette, hogy a Külügyminisztériumnak ettől teljesen eltérő elképzelése volt. Egyik javaslatuk szerint lesötétített vonatokban, titokban szállították volna ki Németországba a menekülteket. Németh szerint az akkori külügyben egyedül Őszi István miniszterhelyettes volt híve a jogilag tiszta megoldásnak.
A hallgatóság azért is külön figyelte Németh Miklósnak a Külügyminisztériumra utaló szavait, mert hétfőn egy, a jubileumhoz csatlakozó másik konferencián megjelent a programban nem szereplő Kovács László EU-biztos, előadást is tartott, s abban elsősorban a Külügyminisztérium érdemeit hangsúlyozta.
Németh Miklós szerint viszont a külügy azt a levelet is "elszabotálta" előle, amelyben Helmuth Kohl kancellár megköszönte a magyar határnyitást. Ugyanígy: nem továbbították neki az Amerikai Egyesült Államok elnökének meghívóját, arról csak Antall Józseftől szerzett tudomást.
- Többször megkérdezik tőlem - mondta Németh -, hogy ki döntött a határnyitásról. Én vagy Horn Gyula? Erre azt szoktam válaszolni, hogy nincs olyan ország, amelyikben a külügyminiszter ad parancsot a belügyminiszternek.
Arról, hogy a németek kiengedését miért Horn Gyula jelentette be, Németh Miklós előadásában kifejtette: az volt az eredeti megállapodás, hogy Magyarországon és Németországban a külügyminiszterek vállalják ezt a feladatot. Kohl végül mégis maga szólt a történelmi lépésről, én pedig - mondta Németh - nem változtattam meg a Horn Gyulának adott szavamat. Sajnos az elmúlt két évtizedben mintha eltűnt volna a politikából az adott szó hitele - jegyezte meg Németh Miklós hatalmas taps közepette.
Németh az akkori időszak több politikusáról is beszélt, s amikor fölidézte saját találkozását Mihail Gorbacsovval, megemlítette: nem ő volt, aki először fölvetette a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonását a főtitkárnak, hanem Grósz Károly. Németh Miklós végezetül hangsúlyozta: mi, magyarok együtt értük el a történelmi sikert a páneurópai piknikkel és a határnyitással, ezért együtt kell rá büszkének lennünk.
Pozsgay Imre, a páneurópai piknik egykori fővédnöke beszédében nem mondott ellent Németh Miklósnak, aki a Szovjetunió tesztelésének nevezte a pikniken történteket.
- A Szovjetunió első goromba tesztelése az volt, amikor népfelkelésnek neveztem 1956-ot - emlékeztetett Pozsgay. - A piknik idején már tudtuk, hogy a Szovjetunió saját gondjainak a rabja, még egyszer nem fog erővel beavatkozni Magyarország életébe.
Pozsgay Imre nem tagadta, hogy a rendszerváltozás küszöbén az ellenzéki erők közül "az akkori" MDF-fel szimpatizált. A fővédnöki szerepet - mint kiderült, Németh Miklóssal történő egyeztetés után - azért is vállalta, mert e mozgalom képviselői kérték fel, s civilek vettek részt a szervezésben. A piknik egyik nagy tanulsága, hogy a politika küzdőmezején kívül is lehet a történelem által jegyzett cselekedeteket véghezvinni - mutatott rá.
Merkel a magyarok bátorságát méltatja
Soproni látogatásommal a magyaroknak, illetve az 1989-es határnyitás felelőseinek szeretnék köszönetet mondani azért a bátor tettükért, amellyel lehetővé tették Közép-, és Kelet-Európa demokratizálásának felgyorsítását és így a német újraegyesítést. Sosem fogjuk ezt elfelejteni a magyaroknak, mivel húsz évvel ezelőtti lépésük nekünk az NDK-ban és más európai szocialista országban a szabadságot jelentette - erről beszélt Angela Merkel internetes videoüzenetében, amelyet augusztus 19-i soproni útja előtt töltöttek fel a német kancellár honlapjára. (http://www.bundeskanzlerin.de/Content/DE/Artikel/2009/08/2009-08-15-podcast.html)
A CDU elnöke, az egykori NDK-ból származó német kormányfő felidézte a húsz éve történteket, amikor pár órára felnyitották az átkelőt a magyar-osztrák határon. Több mint hétszáz NDK-s polgár élt a lehetőséggel, s menekült át Ausztriába. (Berlini tudósítónktól)
"Ezen a napon, húsz évvel ezelőtt történelmet csináltak, amikor a vasfüggöny lebontását követően több száz keletnémet állampolgár özönlött ki Magyarországról Ausztriába a demokráciát igenelve. Igen nagy jelentőségű esemény volt ez, amely felgyorsította a fal lebontását, és fordulópontot jelentett a hidegháborúban. Két évtizeddel később, ma ezt az eseményt ünnepeljük, méltatva a hatást, amelyet Magyarország az egész világra gyakorolt vele" - írja Arnold Schwarzenegger, Kalifornia republikánus kormányzója abban a proklamációban, amellyel a piknik 20. évfordulója apropóján Magyarország-nappá nyilvánította ezt a szerdát az USA legnépesebb államában. Ugyanígy tett nyolc további állam, köztük Arizona és Texas, valamint a legnagyobb megye, Los Angeles is. (Washingtoni tudósítónktól)