Informális frakcióülést tart ma az MSZP, amelyen a költségvetési munkacsoportok vezetői, illetve a szakpolitikusok vitatják meg az elmúlt héten a minisztériumokkal folytatott tárgyalások eredményeit. Bajnai Gordon miniszterelnök két hete tájékoztatta a frakciót arról, hogy a jövő évi költségvetés elsősorban a stabilitásról, a növekedésről és a biztonságról szól. Azt is közölte, hogy az önkormányzatoktól 120 milliárd forintot, a közösségi közlekedéstől 40 milliárd forintot el kell vonni, másként a hiánycél nem tartható. Az elmúlt napokban a frakcióban megalakított szakmai munkacsopor-tok tárgyaltak a minisztériumok képviselőivel, a tanácskozások egy része a pénzügyi tárcánál zajlott. Az MSZP felső vezetéséből származó forrásaink szerint az egyeztetések meglepően békésen folytak, a képviselőcsoport megértette a "kőbe vésett" elvonások szükségét, pontosabban a 3,8 százalékos hiánycél tartásának kényszerét. Úgy tudjuk, hogy a MÁV-tól elvonandó 40 milliárdos összeg, pontosabban a közösségi közlekedés átszervezése okozza egyelőre a legkevesebb nézeteltérést. Ez feltételezések szerint elsősorban az utóbbi időkben - például a politikai alapú sztrájkok miatt - kialakult vasútellenességnek tudható be. Lapunk értesülései szerint a frakció egyetért a tervezett ingatlaneladásokkal, ahogyan támogatják a párhuzamosságok megszüntetését szolgáló vonalbezárásokat és a Volánnal közös, összevont regionális igazgatóságok kiépítését is. Az elvonás csak "papíron" az IMF felé vállalt negyvenmilliárd, valójában - miután az idei bázisszámokat sem lehetett tartani - összességében hetvenmilliárd lesz.

Ami az önkormányzati rendszerből kivonandó 120 milliárdot illeti, információink szerint az MSZP és a kormány egyetért abban, hogy a megyei önkormányzatok "vízfejeit" kívánják felszámolni. Kérdés persze, mit értünk vízfej alatt, hiszen a megyék ma túlnyomórészt olyan feladatokat látnak el, amelyeket a települési önkormányzatok képtelenek voltak finanszírozni.

Ezek közé tartozik sok egészségügyi intézmény, szakiskola, múzeum, közgyűjtemény működtetése. Egy-egy megye átlagos költségvetésének 95 százaléka ilyen feladatok ellátására megy el, központi normatíva alapján. Tény ugyanakkor, hogy a személyijövedelemadó-befizetésekből eddig 12 milliárdot osztottak vissza a megyéknek, ebből információink szerint hétmilliárdot terveznek elvonni. A legnagyobb tétel, körülbelül ötvenmilliárd forint elvonása a nem feltétlenül halaszthatatlan fejlesztések késleltetése lehet - az így "megspórolt" önerőt a települések saját működtetésükre fordíthatják -, továbbá értesüléseink szerint a kormány hozzá akar nyúlni az Út a munkába programhoz is úgy, hogy a közmunkákkal töltendő napok és órák számát is csökkentenék.

Várhatóan az egészségügyet érintően lehetnek viták, bár forrásaink úgy fogalmaznak: az egészségügyből nincs elvonás, igaz, forrásbővítés sincs. Ami jelen helyzetben - különösen a járulékbevételek csökkenése miatt - okozhat nehézségeket. Hasonlóan érdemi takarékosságot és ezzel együtt feszültséget is várnak az oktatás területén. Úgy tudjuk, hogy a szocialisták és a kormány terve szerint "kifeszítenék" a normatívákat, vagyis betartatnák például azt a kötelezettséget, hogy egy tanárnak egy héten legkevesebb huszonkét órát kell tartania. Nem lehet majd másképp, például adminisztrációs feladatokra elszámolni ezt az időt. Megszüntetik a tanórán kívüli művészeti oktatásra fordítható összeget.

Kormányközeli forrásaink ezzel kapcsolatosan hangsúlyozták: iskolabezárásoktól nem kell tartani. Az azonban várható, hogy a tanulók létszáma szerinti támogatási normatívát a tényleges létszámhoz kötik, vagyis nem engedik meg az ezzel kapcsolatos "adminisztrációs játékot". A terveket hamarosan az érdekvédelmi szervezetekkel is megvitatják.