A BKV körüli politikai csatározásban tegnap reggel már Retkes Attila, az SZDSZ elnöke is fontosnak tartotta álláspontjának kifejtését. - A BKV körüli botrány valójában az MSZP és a Fidesz "kirakatcsatája", amelyben az SZDSZ a legkevésbé érintett szereplő - jelentette ki a köztelevízióban. A botrányos BKV-ügyekért Retkes szerint sem Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes, sem Lakos Imre SZDSZ-es közlekedési tanácsnok, sem Székely Gábor szintén SZDSZ-es BKV-s fb-elnök nem felelős. Az MSZP részéről viszont nagy felelőtlenség Kocsis István menesztését kérni a vizsgálatok befejezése előtt, a Fidesz részéről pedig az, hogy láthatóan minden eszközzel Kocsis megtartásáért küzd - állítja Retkes.

- A BKV-nál kialakult helyzet megoldási lehetőségeit nem kizárólag a vezérigazgató távozására kell alapozni - replikázott Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője az ATV-ben. - Ha lenne egy erős kormány, az lépéseket tenne, hogy visszaszerezze a BKV által kifizetett végkielégítéseket. Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője a közvélemény súlyos félretájékoztatásának nevezte Retkesnek az SZDSZ-esek vétlenségéről szóló nyilatkozatát. Lapunknak megerősítette: a Fidesz ragaszkodik a munkaszerződések és a tanácsadói szerződések teljes körű kivizsgálásához és a kinevezési-menesztési jog átadásához.

A fővárosi SZDSZ támogatása nélkül nem lehet meneszteni Kocsist - ismerte el Steiner Pál, a fővárosi MSZP frakcióvezetője szintén tegnapi nyilatkozatában. Azt sem titkolta, hogy a szocialistáknak egyedül nincs erejük a döntést realizálásához. De a kockázat ellenére is lépniük kellett.

- Kocsis István a pályázatában vázolt, szakmailag szükséges intézkedések megtételére kapott bizalmat, ám ennek megvalósítása helyett egy brazil szappanopera szintjére sülylyedt, amit az offshore cégekről és botrányos végkielégítésekről szóló híradások jól mutatnak - mondta a frakcióvezető, majd emlékeztetett arra, a lapunkban korábban közölt tényre, miszerint Kocsis a könyvvizsgálói jelentésből már februárban értesült arról, hogy a cég olyan alkalmazottat foglalkoztat, akinek végkielégítést fizetett. Steiner számára felmerül a kérdés, hogy miért most csodálkozik rá erre az ügyre, miért nem tett korábban határozott lépéseket.

Az állami, önkormányzati cégek vezető beosztású munkatársai évek óta járják sajátos körtáncukat. Ha az egyik társaságnál forróvá válik lábuk alatt a talaj, akkor gyors váltással egy másik közpénzből finanszírozott vállalathoz igazolnak át. Nincs ez másként a BKV esetében sem. Aba Botond, volt vezérigazgató az állami tulajdonban lévő Közlekedéstudományi Intézet személyközlekedési igazgatójaként folytatta pályafutását, miközben a BKV-tól való búcsúja után, tavaly januártól a szintén állami tulajdonban lévő MÁV-Start Zrt. fb-elnöki tisztét is betöltötte.

E tisztségéről két napja lemondott. A BKV élén őt követő Antall Attila, amikor elhagyta a céget, a köztulajdonban lévő Vértes-Volán Zrt. vezérigazgatói székébe ült. Molnár László - Kocsis volt főtanácsadója - a Máv-Start Zrt. igazgatóságának tagja lett, míg Szalai László, a BKV korábbi stratégiai igazgatója szintén a MÁV-Start Zrt.-nél kapott munkát elővárosi projektmenedzserként.

Az idén végkielégítés nélkül menesztett vezető egyébként sikerrel perelte a fővárosi közlekedési vállalatot. A Munkaügyi Bíróság első fokon százmillió forintot ítélt meg neki. Perre ment Somodi László is, a BKV volt közlekedési vezérigazgató-helyettese is, akit 2008. április végén mentett fel - az azóta szintén felállt - Balogh Zsolt akkori megbízott vezérigazgató, azzal az indokkal, hogy az ő irányításával készült paraméterkönyv "szakmailag alkalmatlan". Somodi ezt akkor sem ismerte el.

Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy elbocsátása után az általa készített paraméterkönyvhöz igen hasonlatosat fogadott el a közgyűlés. A folytatás nem csak a per miatt hasonlít Szalaihoz. Somodit ugyanis jelenleg szintén a Máv-Start Zrt. foglalkoztatja marketing- és fejlesztési szervezetének vezetőjeként. A vasútcég igazgatóságának elnöke - alig egy héttel ezelőtti lemondásáig - egyébként Kocsis István, a BKV jelenlegi vezérigazgatója volt.

Ami a jelenlegi ügy folytatását illeti: a cégtől százmilliós végkielégítéssel távozó humánpolitikai vezető munkaviszonyának vizsgálatáról készült jelentést hétfőn tárgyalja meg a BKV felügyelőbizottsága. Az ülésen várhatóan ismét napirendre került Kocsis István korábbi munkahelye, az MVM offshore cég ügyében tett nyilatkozatának nyilvánosságra hozatala, illetve a hatályos menedzserszerződések megismerésére tett indítvány.

A Kocsis menesztését kezdeményező MSZP-frakció a hétfői főpolgármesteri kabinet ülésén veszi elő újra a BKV-ügyet. A siker kétséges. Az SZDSZ megüzente: a vizsgálatok lezárásának időpontja augusztus 26., így személyi döntésekről is csak akkor tárgyalnak. Kérdés, miként garantálható, hogy időközben nem módosítják a jelenlegi szerződéseket.