Feladatmegosztásról és menetrendről tárgyalt szerda késő délután az MSZP országos elnöksége, az országos választási bizottság és a megyei elnöki kar. Információink szerint a tanácskozáson elemezték azt az épp szerdán nyilvánosságra került közvélemény-kutatást is, amely az MSZP további gyengülését mutatja. Az okok között a vezetők elsősorban a házon belüli viták, a párt belső ügyeinek nyilvánosság előtt való tárgyalását látják, megoldásként pedig az MSZP kormányzóképességének erősítését. "Törvényszerű, hogy ha nem hisznek a jó szereplésben, akkor elfordulnak tőlünk" - tette hozzá lapunknak az MSZP egyik meghatározó politikusa.

Úgy tudjuk, hogy - bár a kampány érdemi tartalmáról később döntenek - a választási időszakban a szocialisták a válságkezelő kormány teljesítményére, eredményeire kívánnak építeni. Ez három területre fókuszál: a munka, a bankokkal szembeni fogyasztóvédelem, illetve a közrend megerősítése. Úgy tudjuk, elsősorban utóbbiban éreznek erős lemaradást.

A belső egyensúlyt még felboríthatja, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben elmaradhat az év végére tervezett elnökségi tisztújítás. Mint ismert, hónapokkal ezelőtt azzal sikerült - elsősorban Lendvai Ildikó pártelnök konszenzusteremtésének köszönhetően - rendezni az európai parlamenti választás eredménye utáni (generációsnak látszó) viszálykodást, hogy egy kompromisszumos javaslat szerint "új, fiatal arcokat" is beemelnek az országos választási bizottságba, míg másik oldalon a miniszterelnök-jelölő - várhatóan decemberi eleji - kongresszuson tisztújítást hajtanak végre az elnökségben. Az ovb-bővítést alapszabályi hivatkozással "letolták" a választmánynak, erre szeptember 5-én kerülhet sor.

Az viszont már erősen kérdéses, hogy meglesz-e az elnökségi tisztújításhoz szükséges alapszabály-módosítás kétharmados támogatása a kétfelvonásos kongresszuson. Jelen helyzetben - s állítólag erről is szó esett a legutóbbi egyeztetésen - nem hogy kétharmados, de egyharmados támogatása sincsen meg a tisztújításnak.

A megoldást vélhetően az elnökség által javasolt forgatókönyvek egyike (például: legyen előrehozott, tel-jes tisztújítás a választás után) hozhat majd. Kérdés azonban, hogy a kompromisszumos kiegyezés ezen "felrúgása" okoz-e majd feszültséget, és ha igen, milyen mértékben. Forrásaink mindenesetre megjegyezték: az SZDSZ példája óva int mindenkit attól, hogy szétessen a párt, különösen egy miniszterelnök-jelöltállító kongresszus és egy választási kampány idején.

Tény ugyanakkor, hogy például Botka László szegedi polgármester korábban úgy fogalmazott: ha a mostani pártvezetés emblematikus figurái nem adják át ősszel a terepet, nincs értelme az erőfeszítéseknek. Szigetvári Viktor miniszterelnöki kabinetfőnök a Népszabadságnak adott interjújában arról beszélt, hogy az MSZP teljesítmény nélküli "hősi halottakat cipel", feleslegesen.

Ugyanakkor az Index is foglalkozott már azokkal az "összeesküvés-elméletekkel", amelyek szerint Szigetvári szerepvállalása arra (is) utalhat, hogy Bajnaival 2010 után is számolni kell. Csakhogy a miniszterelnök több alkalommal is közölte: egy feladatra és egy évre szerződik, politikai ambíció nélkül. Mindenesetre az MSZP-ben több olyan csoport is van, amely belső beszélgetéseken felvetette: jó lenne, ha Bajnai valamilyen formában folytatni tudná.

Még távozása előtt a kormány elé vinné a "ügynöktörvényt" Ficsor Ádám titokminiszter - értesült a Népszava. A rendszerváltás előtt keletkezett állambiztonsági iratok helyzetéről szóló javaslatot szeptember közepéig megtárgyalná a kabinet, ezután pedig megkezdődhetne a pártok közötti egyeztetés.

A készülő jogszabály tartalmáról nem sokat lehet tudni, de sejthető, hogy a Kenedi-bizottság javaslataihoz képest visszafogottabb megoldás születik. Ficsor korábban azt közölte: nem kívánnak alkotmányt módosítani a szabályozás elfogadásához, e nélkül azonban nem tisztázott, hogy ki számít közszereplőnek és mi minősül közérdekű adatnak - olvasható a cikkben. Egyébként tegnap Ungváry Krisztián történész az InfoRádiónak megerősítette a Magyar Nemzet korábbi információját. A lap szerint Manherz Károly Bajkai fedőnéven titkos hírszerzőként működött együtt az állambiztonsággal az 1970-es évek végén.

Az oktatási tárca jelenlegi szakállamtitkára a lap érdeklődésére kijelentette: nem működött együtt az állambiztonsági szolgálatokkal, "nem tud arról", hogy jelentéseket írt volna, mint ahogy arról sem, hogy dossziét vezettek volna róla. Ungváry szerint viszont Manherzet megkereste az állambiztonság, aki nem mert nemet mondani, mivel vélhetően féltette nyugatnémet ösztöndíját, így formailag belement, hogy beszerzett ügynök legyen. Az '56-os Intézet munkatársa hozzátette: Manherz az elején leszögezte, hogy csak az úti jelentéseket adja le, ám ezek teljesen használhatatlanok voltak a BM számára, ezért egy évvel később a mai államtitkárt ki is zárták az ügynökök sorából. (Hírösszefoglalónk)