A csaknem kétezer lelkes Nyírmihálydiban több mint tízszer annyi értelmileg visszamaradott, s emiatt rokkantsági járadékra jogosult ember él, mint más, hasonló lélekszámú településeken. A folyamatban lévő büntetőeljárások és nyugdíjbiztosítási felülvizsgálatok szerint azonban ennek nem az az oka, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluban több volna a beteg ember, mint másutt. Valószínűleg szervezett akció történt a kilencvenes években a járadékok jogosulatlan megszerzésére.

A jelenleg havonta mintegy 32 ezer forintos rokkantsági járadék nem azonos a rokkantsági nyugdíjjal. A járadékra azok jogosultak, akiknek az egészségkárosodása a 25. életévük előtt eléri a nyolcvan százalékot, míg a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a megszerzett szolgálati időtől függ.

Nyírmihálydi neve két éve járta be az országos sajtót, amikor Nyisztor Ferenc polgármester egy súlyos hepatitis C-járvány kitörése után közölte: a községháza csak azoknak továbbítja az állami szociális segélyt, akik normális illemhelyet építenek a portájukra. A tiltakozások hatására a polgármester visszavonta a javaslatát.

A faluban jelenleg nyílt titok, hogy a rokkantsági járadékkal kapcsolatos csalási ügy érintettjei mindannyian a helyi roma közösségből valók. Nyírmihálydiban mintegy kilencszáz cigány ember él, közülük sokan nyomorúságos körülmények között. Meglehet, ez volt az oka, hogy többen járadékcsalással próbáltak jövedelemhez jutni.

A visszaélésekre fény derült, amikor illetékes gyámhivatal tudomására jutott, hogy egy nyírmihálydi férfi papíron súlyos értelmi egészségkárosodásban szenved, a valóságban viszont nyolc általánost végzett, majd autóvezetői jogosítványt is szerzett. A hivatal feljelentése nyomán rendőrségi nyomozás indult. Megállapították, hogy a nyírmihálydi leszázalékolási ügyek többsége feltűnő hasonlóságot mutat: ugyanazokat a tüneteket produkálták, súlyosan retardáltnak tűntek az orvosi bizottság előtt. Sokukról kiderült: csak megjátszották az értelmi fogyatékost. Feltűnő volt az is, hogy több esetben olyasvalaki képviselte őket gondviselőként, aki maga is rokkantsági járadékot kapott.

A közelmúltban Nagy Józsefet, a nyírmihálydi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét - első fokon - két év letöltendő börtönre ítélték csalásért. Szabadságvesztéssel sújtották a 38 éves fiát is, akinél 17 éve állapítottak meg súlyos értelmi egészségkárosodást, azóta folyósították neki a rokkantsági járadékot. A vád szerint a fiú eljátszotta az Országos Orvosszakértői Intézet bizottsága előtt, hogy értelmi fogyatékos, az apa pedig asszisztált ehhez. Ügyük másodfokú tárgyalása ősszel lesz.

Nagy József szerint azonban ő és a fia ártatlanok, mivel nem tehetnek róla, hogy a bizottság munkaképtelennek nyilvánította a fiút.

- Ha a fiam mégsem jogosult a járadékra, akkor az orvosok hibáztak, nem? - kérdezi Nagy József, amikor felkeresem nyírmihálydi otthonában.

Közbevetésemre, hogy számomra nem áldozatnak tűnik, Nagy József a fejét rázza:

- Nem mi vagyunk a hibásak - hajtogatja. - Mi nem fellebbezhetjük meg egy orvosi bizottság döntését. Parttalan beszélgetésünk vége felé azonban beismeréssel is felérő kérdést intéz hozzám:

- Ha te szomjas vagy, és egy pohár vizet nyújtanak neked, akkor nem fogadod el?

Más roma férfiak is tagadják a vádakat. Az utcán többen azt mondják: nem tehetnek semmiről, mindennek Nyisztor Ferenc polgármester az oka, aki a cigányok ellen dolgozik.

Nyisztor Ferenc megkeresésemre azt mondja: neki nem a cigánysággal van baja, hanem a közösség normáit betartani képtelen emberekkel.

- Erről a csalási ügyről is tudunk évek óta - teszi hozzá -, de a hivatal mit tud csinálni? Semmit.

A helyi népesség egészségi állapotáról Perneczky János háziorvos azt mondja: az észak-alföldi régió az összes fontosabb egészségügyi mutató alapján elmaradott, Nyírmihálydiban pedig valóban élnek súlyos értelmi vagy fizikai egészségkárosodásban szenvedő emberek. Igaz, erről a háziorvos "hivatalosan" nem is tudhatna, hiszen - mint mondja - a különböző adatbázisok között nincs átjárás. Így ő sem kap tájékoztatást arról, hogy praxisában mennyien és miért jogosultak rokkantsági járadékra, a helybéliek közül pedig sokan föl sem keresik őt évek óta.

Az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon megtudtam: folyamatban van a nyírmihálydi ügyek felülvizsgálata, amit megnehezít, hogy a faluban az elmúlt hónapokban többször megfenyegették a hivatal ellenőrzést végző dolgozóit. A vizsgálatok eredményeként eddig már több mint harminc esetben szüntették meg a járadékfizetést, de a minap előfordult az is: egy férfi saját maga kérte a jogosultság megszüntetését.

Szerettük volna megszólaltatni a korábban orvos szakértői intézetként működő, mai nevén Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vezetőjének véleményét a Nyírmihálydiban történtekről, de a hivatalban azt mondták: folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkoznak.

A rokkantsági járadék megállapítására vonatkozó igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell benyújtani. Ezután az igénylő egészségügyi állapotát az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet bizottsága bírálja el személyes vizsgálat alapján. A bizottság döntésével szemben felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Megtudtuk: az észak-alföldi régióban évente több mint ötszáz rokkantsági járadék igénylésére vonatkozó kérelem érkezik a nyugdíjbiztosítási igazgatóságra. Ebből átlagosan mintegy kétszáz esetben állapítják meg az igénylés jogosságát.