Mikor szólal meg egy államfő?
1998. február 11-én, kevéssel este fél hat után saját kocsijában lőtték agyon Budapesten Fenyő János nagyvállalkozót, több újság és tévé tulajdonosát, a Vico Rt. elnökét. Horn Gyula akkori miniszterelnök az eset kapcsán mondta elhíresült mondatát: Ami ma Magyarországon van, az minden, csak nem közbiztonság. Göncz Árpád (államfő: 1990-2000) viszont nem érezte szükségét, hogy megszólaljon az ügyben.
Hasonlóképpen nem reagált Göncz a következő hónapok merényleteire sem. 1998. március 16-án Torgyán József kisgazda politikus házánál, május elsején Szájer József Fidesz-alelnök lakásánál robbantottak. Május 4-én, 5-én és 6-án is robbantásos akciók voltak a fővárosban. Személyi sérülés nem történt, de a történtek széles körben nyugtalanságot keltettek. S bár az egész politikai elit próbálta - így vagy úgy - "magyarázni" a történések hátterét, sem Göncz Árpád, sem hivatala nem reagált az eseményekre.
Ugyanezen év július 2-án, már a választások után követték el a budapesti Aranykéz utcai merényletet, amely négy emberéletet és huszonöt sebesültet követelt. A gépkocsiba rejtett pokolgép célpontja Boros Tamás vállalkozó volt, aki több súlyos bűnügyben együttműködött a rendőrséggel. A komoly riadalmat kiváltó merényletre Göncz Árpád még aznap reagált. Kijelentette: mindig azt kell megvizsgálni, hogy egy ilyen esemény kinek van hasznára. Hozzátette, az ilyen cselekedetek jó része csak nemzetközi összefogással számolható fel.
A választási eredményeket, tehát az Orbán-kormány bukását megkérdőjelező, 2002. július 4-i Erzsébet hídi blokád már a következő államelnök, Mádl Ferenc (államfő: 2000- 2005 között) hivatali idejére esett. Az Erzsébet híd fél napig tartó lezárására, amely hatalmas káoszt okozott Budapest közlekedésében, másnap reagált a köztársasági elnök. Mádl közleményében a hídfoglalást olyan törvénytelenségnek nevezte, ami "semmilyen formában nem elfogadható". Hozzáfűzte: a rendszerváltoztatás óta Magyarországon teljes körűen érvényesülnek az emberi szabadságjogok, így a szólás-, a sajtó- és a gyülekezési szabadság. Mindenki, aki betartja az ezekkel kapcsolatos szabályokat, korlátozás nélkül élhet ezen jogaival.
Néhány hónappal korábban, május 9-én követték el a rendszerváltás utáni legvéresebb bűncselekményt, a móri mészárlást. A bankrablás hét halottat követelt. Mádl Ferenc még aznap részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak, egyben megdöbbenésének is hangot adott. Május 17-én beszédet mondott az áldozatok emlékére rendezett gyászszertartáson.
