A 600 lakosú, szép környezetben, erdőkkel körülvett falut szívesen látogatják a turisták: a látogatókat nemcsak a városi ember számára megnyugvást jelentő romantikus tájak csábítják a településre, hanem a helyiek vendégszeretete is. A Füzéri Várnapok programja augusztus 19-22-ig tart. Az első napon grúz táncokkal, a másodikon Szent István-napi búcsúval, a harmadikon íjászversennyel, színházzal és táncos mulatsággal szórakoztatják a látogatókat. Az utolsó napon hagyományőrző egyesületek (Füzéri Várvédő Egyesület, Crux Alba Középkori Vívóiskola, Zsongvölgyi Hagyományőrző Haditorna Egylet, Debreceni Dósa Gyalogos Bandérium), valamint a Budapestről érkező Lovagi tábor résztvevőinek bemutatóját láthatják az érdeklődők, továbbá középkori és reneszánsz táncosok, tűzzsonglőrök és udvari zenészek mutatkoznak be.

A rendezvényre érkezők megismerkedhetnek a füzéri vár történetével. Az építmény a tatárjárás előtti időkből származik és 1526-27-ig a Szent Koronát itt őrizték. A vár később elveszítette stratégiai jelentőségét, a helyi lakosok pedig kőbányának használták. Jóval később, csak az első és a második világháború között kezdték meg a helyreállítást, s a vár romjainak feltárása pedig még ma is tart. Falubeliek alakították meg a Füzéri Várvédő Egyesületet, amely civil szerveződés folyamatos programokkal és bemutatókkal várja az érdeklődőket.

Mint tudósítónk tegnap megtudta, a várnapokat a Füzérért Alapítvány szervezi, immár hetedik alkalommal. Az érdeklődők száma minden évben növekszik, legutóbb háromezren voltak. Ezért az önkormányzat az alapítvánnyal karöltve több tervet is szeretne megvalósítani a közeljövőben: az elképzelések között szerepel a vár további felújítása, kemencés és kézművesház építése, valamint lovagi tornáknak helyet adó aréna felállítása.