Kávés álom nevű fagylaltkelyhet kanalaz a férfi a nyáron megújult győri Széchenyi téren, posztósapkájával elhajt egy darazsat, s a szomszéd asztalnál iszogató családnak mesélni kezdi a környék történetét. A sokak által oda nem illő, szocreálnak tartott épületre, a tér Öreg hölgyeként ismert klasszicista motívumú Lloyd-palotára mutat:

- A reformkorban ez volt a győriek vigadója, negyvenöt után meg a munkás művelődés otthona - magyarázza.

A Széchenyi téren található épületet évekkel ezelőtt egy magáncégnek adták el a szakszervezetek. Most éppen teljes felújításának munkálatai zajlanak, a vállalkozás az uniós támogatással együtt csaknem egymilliárd forintért alakítja át étteremmé, kávézóvá, exkluzív irodaházzá. A beruházás jövőre készül el, azzal lesz teljes a tér és környékének felújítása.

Közép-Európa egyik legszebb barokk tere évtizedeken át méltatlan szégyenfoltja volt a vizek városának. Régebben parkolónak használták, az aszfaltról sokáig nem kopott le az autóbeállók felfestése. Ilyen közegben nem igazán érvényesültek Magyarország első barokk bencés templomának, valamint iskolájának, s a múzeumpatikának, a megyei múzeum épületének, és a kiállításoknak otthont adó Vastuskós háznak a szépségei sem.

A Balogh József által irányított előző városvezetés pályázott ugyan uniós támogatásra, nyertek is, ám a források kiapadtak, pénzhez akkor nem jutott Győr, így a beruházást elhalasztották. Borkai Zsolt jelenlegi polgármester egyik választási ígérete volt, hogy méltó módon rendbe hozzák a teret, s mintegy agoraként, találkozási helyként átadják a városközösségnek.

Az erre szánt uniós források azonban tavaly sem buzogtak ellenállhatatlanul, ezért aztán az önkormányzat eldöntötte: a saját költségvetéséből felújítja a teret. Ez jórészt meg is történt, amikor a regionális fejlesztési ügynökséggel mégis aláírták a mintegy 900 millió forintos támogatásról szóló szerződést. Így aztán nemcsak a tér már megtörtént esztétikus átalakítására, hanem a környék épületeinek a rendbehozatalára is lehetőség nyílik.

A beruházás első ütemét júliusban átadták, fehér indiai gránitlapot, új szökőkutakat, pihenőhelyeket, teraszokat, világítást kapott a tér.

Időközben a régészek kifogásolták a kivitelező munkálatait. Azt állították: mélyebbre ástak a kelleténél, így római kori emlékek pusztultak el. Az örökségvédelmi hivatal az ügyészséghez is fordult az ügyben, de ez a tér megújítását nem hátráltatta.

A győriek a nyáron birtokba vették a különleges szökőkutakkal is klimatizált Széchenyi teret. Kora reggeltől késő éjszakáig hancúroztak a gyerekek az egy-két centis vízfilmű tükörmedencében, s a burkolatból feltörő vízsugarakban. Az első hét önfeledt, tömeges szórakozását azonban egyre inkább zavarta, hogy a gyerekek és szüleik egy része városi fürdőnek tekintette a szökőkutakat. Samponnal, szappannal, törölközőkkel érkeztek a térre, fürdés után a Mária-szobor talapzatán szárítkoztak. Sokan méltatlannak tartották a hancúrozást, mások viszont a gyerekek jogának nevezték a meztelen fürdőzést a téren. Még arról is vita bontakozott ki, hogy gusztusos-e a kisgyerekek meztelen feneke, s ha igen, hány éves korig. Külföldi példák és érvek keltek birokra egymással.

Németh Zoltán alpolgármester úgy döntött: diszkréten, s nem bántó módon, de be kell szüntetni a sokakat zavaró fürdőzést, hiszen a barokk tér "nem strand és nem wellness-centrum." Most már biztonsági ember járkál a téren, ám csak azoknak szól, akik meztelenül fürödni akarnak a szökőkútban. A vízsugarakon átszaladni, arcot mosni, játszani szabad.

A tér egyébként teljesen átalakította a győriek szokásait. A szerelmesek ott adnak egymásnak randevút, az idősek körbeülik az odatelepített fákat, a teraszok annyira megteltek, alig bírják a pincérek a kiszolgálást.

Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát - aki a téren található bencés rendház miatt is megnézte a felújítás eredményét - azt mondta: végre méltó környezetben pompáznak a gyönyörű barokk épületek. Talán egy kicsit több zöld üdébbé tette volna a környéket, jegyezte meg, s hozzátette: a győriek érdeklődése azt mutatja, hogy az emberek vágynak az együttlétre, szeretik a közösségi tereket, szívesen időznek az évszázadok során kialakult építészeti értékek között. A városlakók és a turisták szépérzéke és a közösségi vágya fejeződik ki abban, hogy újra életre kelt a tér - mondta a pannonhalmi főapát.