Világszerte vitatott az őssejt-kezelések megítélése, rutinszerű gyógymódként sehol, csak kísérleti terápiaként alkalmazzák - a világhálón mégis tucatnyi cég ajánlkozik gyógyíthatatlan betegségek külföldi őssejtkezelésének megszervezésére. Amiért tehát a napokban büntetőeljárást indítottak Magyarországon, azt utazásszervezők szabadon ajánlhatják.

Őssejtterápiát Magyarországon legálisan csak csontvelő-átültetéskor alkalmazhatnak, illetve néhány esetben szívinfarktuson átesett betegekbe is ültettek be már őssejteket. Ezek azonban eseti beavatkozások voltak a Debreceni Egyetem kardiológiai klinikáján és az Országos Kardiológiai Intézetben. A beavatkozáshoz a beteg saját őssejtjeit használták fel. Ezekhez a beültetésekhez eseti engedélyt adott az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT).

Az őssejtgyógyutazások szervezői viszont nem említik, hogy akárhol végzik is el, olyan eljárásról van szó, amelynek az eredménye mindenhol bizonytalan, viszont igen sok pénzt biztosan elkérnek. Igaz, az utolsó szalmaszál után nyúló embernek semmilyen ár sem nagy, ha valamiképpen képes megfizetni. A gyógyulásban reménykedőket megtévesztheti az is, hogy egy-egy utazásszervező vagy őssejtkezelő klinika a betegek beszámolóit használja referenciaként. Például az embrionális őssejtkezelést vállaló németországi Xcell-center a honlapján az egyes betegségek kezelési eredményeit is ismerteti.

Aszerint a gerincvelő sérülésével kezeltek (85 eset) 60 százaléka érzékelt javulást az állapotában. Az eddig kezelt 23 cukorbeteg közül három semmilyen változást nem tapasztalt, 10 némi javulásról, 10 pedig erős javulásról számolt be. A sclerosis multiplexes 19 kezeltjükből hét semmilyen változást nem tapasztalt, nyolc kismértékű, három pedig jelentős javulásról beszélt. Parkinson-kórnál 11-ből egy semmit sem tapasztalt, kettőnél valamelyest javultak a mozgási képességek. Nyolc esetben jelentős javulás történt a mozgásban, a beszédben, és lényegesen csökkent a fájdalmuk.

Az intézményi statisztika érdekessége, hogy csupán arról beszél: a beteg mit érzett. Tehát maga az intézmény sem állítja magáról, "megérem a többmilliós befektetést, mert van bizonyítható állapotjavulás." De a nagy bajában ki figyel az efféle finomságokra. Így óriási a felelőssége az őssejtterápia-túrá-kat szervezőknek. Nagyon sok pénzért, nagyon bizonytalan eredményt kínálnak ugyanis itthon nem engedélyezett szolgáltatásra.

Az effajta utazásszervezés minősítése a jogászokat megosztja. Míg Gerencsér Ferenc ügyvéd szerint nem kizárható az utakat szervezők büntethetősége, Hollán Miklós, az MTA Jogtudományi Intézetének Tudományos munkatársa az állítja: nem büntethetők a szervezők.

Gerencsér Ferenc az egészségügyről szóló törvénnyel érvel, miszerint a betegek kezelésére csak tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek alkalmazhatók. Így a tudományosan nem igazolt hatékonyságú kezelések reklámozása, hirdetése megalapozhatja a fogyasztó megtévesztése vétségét, különösen akkor, ha a hirdetések azt sugallják, hogy tudományosan igazolt eredményességű kezelésekről, terápiás módszerekről van szó.

Hozzátette: amennyiben valós az az állítás, hogy az őssejtterápiás kezelések a jelenlegi formájukban a tudomány mai állása szerint nem hatnak, illetve hatásuk, mellékhatásaik nem ismertek, a humán gyógyászatban nem alkalmazhatóak, akkor az ilyen eljárásokban való bármiféle közreműködéssel járó felelősség kérdése abban az esetben is felmerül, ha a kínai egészségügyi hatóságok Kínában engedélyezték az őssejtterápiát.

Ezzel szemben Hollán Miklós szerint az irányadó büntetőjogszabályt az elkövetési helyének igazgatási (egészségügyi) jogszabályai töltik ki tartalommal. Eszerint, ha Kínában törvényesen lehet őssejtterápiát végezni, akkor az sem lehet büntetendő, ha az elutazásban, a szállásfoglalásban, a kezelés megszervezésében Magyarországon segít, illetve részt vesz valaki.

Ezt az értelmezést erősíti, hogy a hazai egészségügyi törvény hatálya nem terjed ki a külföldön végzett egészségügyi tevékenységre. Mindazonáltal utalt rá, hogy a fenti értelmezés csak az egészségügyi bűncselekmények tekintetében irányadó, ám ha az elkövető olyan kezelés kiközvetítéséért fogad el pénzt, amelyről tudja, hogy hatástalan, csalásért akkor is felelősségre vonható, ha a "beavatkozást" külföldön végzik.