A tinédzserek által elkövetett bűncselekmények nem magyarázhatóak azzal, hogy manapság a szülők felelőtlenebbek, nem törődnek a gyerekeikkel. Sőt a mai szülők sokkal aktívabban vesznek részt gyerekeik nevelésében, mint a húsz évvel ezelőttiek - derül ki egy brit kutatásból. Eszerint a szülők ma több időt töltenek gyerekeikkel, jobban figyelnek arra, hogy merre járnak, mit csinálnak, mint például a 80-as években. Erre több technikai lehetőségük is van: mobiltelefonnal akár tízpercenként ellenőrizhetik a gyerekeiket.

Az Oxfordi Egyetem kutatói a brit kamaszok egyre erőszakosabb viselkedésére (például a heti rendszerességgel előforduló késelésekre) kerestek magyarázatot egy kutatásban. Megállapították: a hiba nem elsősorban a szülőkben, sokkal inkább a kortárs csoport nyomásában és "az ifjúságkultúra befolyásában keresendő".

A kutatást részben azokra az életmódvizsgálatokra alapozták, amelyek keretében a 60-as évek óta figyelik, hogy mire mennyi időt fordítanak az emberek. Kitűnt, hogy míg négy évtizede egy szülő mindössze napi húsz percet foglalkozott (játszott, beszélgetett) a gyerekével, a kilencvenes évekre már napi hetven percet. Ez nagyjából megegyezik az európai országok adataival.

Az 1986-os vizsgálatban megkérdezett szülők 67 százaléka mondta, hogy minden alkalommal megkérdi kamasz gyerekét, hogy kivel töltötte a szabadidejét. Manapság a szülők 77 százaléka teszi ugyanezt. A tinédzserek 78 százaléka állította 1986-ban, hogy többnyire elmondja a szüleinek, hogy kivel megy szórakozni, mára ez a szám 86 százalékra emelkedett. 1986-ban kilencven százalékuk mondta, hogy szülei elvárják tőle, hogy mindig elkészítse a házi feladatait, húsz évvel később már 95 százalékuk. Arra a kérdésre, hogy a szülők elvár-
ják-e az udvarias viselkedést, 86-ban 75 százalék válaszolt igennel, húsz évvel később
87 százalék.

Ugyanakkor 1986-ban a megkérdezett tizenévesek 83 százaléka mondta, hogy legalább kétszer egy héten együtt étkezik a szüleivel, 2006-ban ez a szám már csak 72 százalék volt. A kutatókat meglepte, de nem volt nagy különbség a gyereküket egyedül nevelő szülők vagy a rossz anyagi helyzetben lévő családok és az átlag között.

- Úgy tűnik, a szülői magatartás több szempontból javult, de a szülők egymagukban nem tudnak megoldani mindent - mondja Frances Gardner, a kutatás vezetője. Szerinte a magatartási problémával küszködő brit fiatalok számának növekedését családon kívüli hatások, például a kortársak vagy a szélesebb kulturális közeg befolyásolják.

Az ellenőrzés, a lecke kikérdezése, az intenzív telefonos kapcsolat nem jelent mindig valódi törődést - figyelmeztet Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgató-helyettese. Magyarországon ő vezette a Látens fiatalkori devianciák című kutatást, amelyben összesen harminc ország vett részt. Kiderült: a fiatalok jelentős része nálunk is úgy gondolja, hogy az erőszak hozzátartozik az élethez, az érvényesülésnek valamiféle szükséges eszköze.

Kerezsi Klára szerint mindezért kizárólag a szülőket tenni felelőssé éppoly leegyszerűsítés, mint teljesen felmenteni őket.

- A média, a kulturális közeg hatása valóban nem elhanyagolható, hiszen a mintakövetés e korban nagyon fontos. Ha azt látják, hogy erőszakkal érvényesülni lehet, így is tesznek - mondja. Ami a kortárs csoport hatását illeti, szerinte ez mindig is erős volt, újdonság viszont, hogy manapság sokkal tovább tart.

- A kamaszkor meghosszabbodott, ezzel együtt az a nehéz időszak is, amikor a felnőtt világban ellenséget látnak, a szülők életét pedig unalmasnak tartják - fogalmaz. A magyar vizsgálatban, hasonlóan a brithez, megállapították, hogy a vandalizmus, köztéri szobrok, padok megrongálása, a zseblopás, a bolti lopás nagyobb arányú azoknál a gyerekeknél, akiknek állandó baráti társaságuk van, akikkel rendszeresen sok időt töltenek.