Pontonország végre kiköt
Hű lovammal, Madonnával épp a hegyhátmezőcsöki Overdose-koncertre és Gyepcsere Fesztiválra igyekeztünk, amikor két frissen összeverekedett BKV-sofőr állta utunkat. "A győztes játszhat egy utassal", lihegte magyarázatképp az egyik, majd a nála lévő, 210 centiméter pengehosszúságú Ikarus-harmonikaajtóval becsípte ellenfele orrát.
A helyszínre megkülönböztető jelzést viselő luxusterepjáróval érkező BKV-vezető válságstábot hívott össze a helyszínen, és négy-öt offshore cég alapítását határozta el rendkívüli eljárásban, majd megpróbált az anyósa nővérétől visszalízingelt Crownline 270 CR luxusjachtokból és gyűjtőjegyekből pontonhidat építeni a két verekedő közé, de ekkor váratlanul akkora végkielégítést kapott, hogy agyonnyomta.
"Megdöbbenéssel értesültem róla" - súgtam Madonna idegesen rángatózó fülébe. "Ez itt Abszurdisztán, ahol bármi megtörténhet, de az ellenkezője is. Kíváncsi vagyok, Ady Endre pontonországa mikor köt ki végre" - szögeztem le, és jó nagyon konstatáltam a macskakőre. ("Abszurdisztán-Hátasztán 2:2, iksz" - tréfálkozott Madonna, de nagyot csaptam a fejére az ostor nyelével.)
Hű ebemmel, Szélsőjobboldali Előretöréssel a Petrencesubarui Harakiri Találkozóra tartottunk, amikor két baloldali fordulatot végrehajtó szocialista képviselőt pillantottunk meg, rögtön felismertük őket maszatosan fénylő arcocskájukról, bűzhödt, rongyos Zegna öltönyükről, koromtól feketéllő Boss ingecskéjükről.
A művelettől kissé megszédült honatyák előbb meglelték munkásgyökereiket, aztán azon kezdtek vitatkozni, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank vagy az Erste ellen kövessenek el öngyilkos merényletet, majd hangosan sóhajtoztak, hogy ideje lenne rehabilitálni a zsidóviccek nagymesterét, Zuschlag Janit, és milyen jó vásárt csináltak, amikor a József Attila-összest elcserélték Bayer Zsolttal a Cion bölcseinek jegyzőkönyvére.
Ekkor az egyikük meglátta hű ebemet, Szélsőjobboldali Előretörést. Nosza, úgy, de úgy megijedtek, hogy menten a Városliget legmagasabb fájára másztak föl, le sem másztak volna talán végítéletig, ha nem jár arra az épp terrorvideoklip-forgatásra tartó Draskovics, hogy egy kis alapítványi EU-pénzzel, no meg Lendvai Ildikó "Hogyha beérnek majd a válságkezelő intézkedések gyümölcsei" című neoromantikus duplacédéjével lecsalogassa őket.
"No látod, blöki, vigyázz, sose kerülj morális és egzisztenciális válságba, mert ha egyszer próbára teszik a társadalom tűrőképességét, könnyen még tovább csökkenhet az amúgy sem túl erős kohézió, ami szinte automatikusan a szélsőséges mozgalmak megerősödéséhez vezet" - vetettem oda Szélsőjobboldali Előretörésnek ideológiai gumicsont gyanánt.
Hű törpenyulammal, C. Ronaldóval a Fásy Ádám és az Őssejtek zenekar koncertjére igyekeztünk Dzsunkametálosi Csavarlazító Fesztiválra, amikor a kisszínpadon a Mesterhármas kétharmada, Sláger Tibó és Bunyós Pityu a szokásos mulatós slágerparádé helyett új produkcióját mutatta be: élőben agyátültetést végzett önként jelentkezőkön. "Látod, látod, Roncsi" - fordultam C.-hez - "milyen buta dolog az előítélet. Azt gondoltuk erről az apró termetű békési vállalkozóról, hogy ilyen kis vicces trashtévésztár, a poszt-Jimmy korszak Csingacsgukja, és akkor kiderült, hogy fű alatt biotech nagybefektető, igazi cutting edge csávó."
Aztán kifejtettem, a képet árnyalandó, hogy halálos beteg vagy súlyosan sérült emberek pénzére rástartolni nagyon korszerű dolog, nem hiába a világ legdinamikusabb gazdasága, Kína a módszer Mekkája. Persze náluk az ilyen progresszív vállalkozókat nem lehetetlenítik el, de nálunk még kitartanak a haladásellenes erők. Aztán hányingerrel küszködve Sas József példájára hivatkoztam: "Ez itt egy következmények nélküli komp-Abszurdisztán."