A legkorábban 2010-ben bevezethető magáncsőd az eladósodott, de nem teljesen vagyontalan családoknak jelenthet segítséget. A hivatalos nevén adósságrendezési eljárásnak nevezett intézmény menedéket nyújthat a teljes vagyonvesztéstől rettegő adósoknak, miközben a lehető legtöbb pénzt juttatja vissza a hitelezőknek. A teljesen vagyontalanokon viszont a szociális ellátórendszernek kell segítenie.

- Tisztában vagyunk azzal, hogy nincs olyan jogintézmény, amely önmagában megoldaná a problémákat, ez csupán a kezelés egyik lehetséges eszköze - hangsúlyozza Gadó Gábor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára. - Az, akinek esélye sincs, hogy az adósságcsapdából kiszabaduljon, elveszti motivációját a hitelezőkkel való együttműködésre, sőt abban lesz érdekelt, hogy jövedelmét eltitkolja az állam és a hitelezők elől.

Még zajlanak az egyeztetések arról, hogy az adósok milyen köre vehetne igénybe csődvédelmet, de az már biztos, hogy valamekkora vagyon és jövedelem nélkül nem indulhat el az eljárás. Ugyanakkor a korábbi tervekkel ellentétben nemcsak a munkanélküliek élhetnek a magáncsőddel, hanem azok is, akiknek bár van állásuk, de nem tudják tovább fizetni a hiteleiket.

A tervezet szerint a magáncsődnek két altípusa lenne, és az adós dönthetné el, melyiket választja. Az első a hitelezőkkel kötött megállapodáson alapul. Ebben az esetben az eljárás kezdetétől moratórium védi az adós vagyonát, akinek viszont tilos lenne új hitelt felvenni. A hatóság az eljárás megindításával egyidejűleg felhívásban értesíti a hitelezőket, hogy 45 napon belül jelentsék be követeléseiket. Az összegyűjtött igényekről és a lehetőségekről kijelölt vagyongondnok egyeztet a hitelezőkkel, akik dönthetnek arról elfogadják-e a felkínált törlesztéseket, hozzájárulnak-e a tartozások átütemezéséhez. Ha a többség beleegyezik, a döntés kötelező valamennyiükre nézve. Megegyezés esetén az új megállapodás szabályai szerint folytatódhat a tartozások rendezése.

Ha viszont az adós nem kapja meg a hitelezői támogatást, a moratórium megszűnik.

A másik megoldáshoz nem szükséges megegyezés, ez az adós önkorlátozásán alapul. Ez esetben az adós az eljárás ötéves időtartama alatt a vagyongondnokra ruházza át a már meglévő és a jövőbeli vagyona feletti rendelkezési jogot.

- A törvénynek biztosítania kell az adós és a vele egy háztartásban élők szolid életvitelének anyagi feltételeit, másfelől viszont azt is, hogy az ezt meghaladó vagyon és jövedelem törlesztésre legyen fordítva - mondja Gadó Gábor. - A mindennapi élethez elengedhetetlenül fontos vagyontárgyak, az adós gyerekeinek ingóságai valószínűleg nem kerülnek a vagyongondnok rendelkezése alá, de például egy plazmatévéről vagy más luxuscikkről már le kell mondani. Ami a lakást illeti, mérlegelés kérdése, hogy maradhat-e az adós az adott ingatlanában, vagy szerényebb lakásba kell költöznie.

A vagyongondok előbb kifizeti a tartozások 25 százalékát, majd az adós befolyó jövedelmeiből folyamatosan törleszt öt évig. Ha az adósnak nincs munkája, kötelezettséget vállal arra, hogy részt vesz a vagyongondnok által megjelölt továbbképzéseken, eleget tesz álláskeresési kötelezettségének, elfogadja a felajánlott munkalehetőségeket. Az ötéves időszak végén pedig kérheti, hogy a fennmaradt tartozások alól felmentést kapjon. Ha a hitelezők úgy ítélik meg, hogy az eljárás öt éve alatt az adós nem tett eleget a kötelezettségeinek, tiltakozhatnak a mentesítés ellen. Erről a tervezet szerint bíróság döntene.

A közüzemi tartozásokat felhalmozó adósoknak lehet segítség, ha védendő fogyasztóvá nyilvánításukat kérik. Ekkor az adott kereteken belül maguk dönthetik el, miként gazdálkodnak a pénzükkel és az energiával. Lehetőségük van előre fizetős fogyasztásmérőt kérni, mely meghatározott mennyiségű villamos energia elfogyasztását teszi lehetővé. A pénzt a fogyasztó csekken adja fel, ezért cserébe kap egy húsz számból álló kódot. Ezt a kódot a mérő előlapján lehet bebillentyűzni, s ekkor lehetővé válik a fogyasztás. A csekkek címlete tetszőleges értékű lehet, így akár ezer forintért is vásárolható energia. A villamos energiáról szóló törvény kimondja, hogy a rászorulók térítésmentesen, míg a többi fogyasztó térítés ellenében juthat a speciális mérőhöz.

A földgázellátásról szóló, 2003-ban született törvény legfrissebb módosítása vezette be a "védendő fogyasztó" fogalmát ezen a területen is. Akárcsak az áramszolgáltatás esetén, a védendő fogyasztót a földgázkereskedő és földgázelosztó részéről is különleges bánásmód és kedvezmények illetik meg - tájékoztatott Győrösi Pál, a Tigáz Zrt. sajtószóvivője. Akiknek számlatartozás miatt fizetési felszólítót küldenek, azokat egyidejűleg tájékoztatják a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről, a nyilvántartásba vétel módjáról, valamint megküldik a kedvezmény igénybevételéhez szükséges adatlapot is.