Elakadt fejlesztések, dühös balatoniak
Egyre nagyobb indulatokat gerjeszt a balatoniak között, hogy olykor másfél-két éve várnak hiába az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) hozzájárulására egy-egy ügyben. Településvezetők állítása szerint az eljárások során eltűntek a beadványaik, és hónapokat, sőt volt, hogy fél évet kellett várni egy-egy válaszra. Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere kijelentette: osztja más településvezetők véleményét, és büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezné azoknak a hivatali vezetőknek, akiknek döntésképtelensége, vagy hibás ügykezelése miatt indokolatlanul sokat késnek a fejlesztések.
- Elképesztő és felháborító hozzáállás az MNV állami hivatalnokai részéről, hogy a bürokratikus, nem megoldáskereső ügyintézésük miatt több mint két éve áll Balatonfenyvesen egy olyan kétmilliárd forintos beruházás, amelynek adott a befektetője, rendezett az anyagi háttere, megvan egy négycsillagos szálloda jogerős építési engedélye, és még 100 millió forint uniós támogatást is nyert a projekt - mondja a polgármester. Hozzáteszi: emiatt jelentős kár érte már a beruházót, több millió forintos adóbevételtől esett el eddig Balatonfenyves.
Elfogyott a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) türelme is, mivel több elakadt balatoni fejlesztés ügyében is hiába fordult panaszaival az MNV-hez. A közelmúltban a vagyonkezelő felettes szervéhez, a Pénzügyminisztériumhoz írt levelet a szervezet vezetése, megoldást sürgetve a problémára - számolt be Molnár Gábor, a BFT munkaszervezetének igazgatója. Kifejtette, a reklamált fejlesztések állami tulajdonú tómedret (kikötők, strandok ügyében), vagy egyéb állami területet érintenek, amihez szükség volna az MNV, mint vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulására, ezek megszerzése azonban indokolatlanul sok időbe telik.
Egyes vélemények szerint az új vagyontörvény értelmezése okoz fennakadást: ennek az állami vagyon védelme érdekében hozott szigorú szabályai bizonyos esetekben - főként a tómedert érintő fejlesztéseknél - életszerűtlen helyzeteket szülnek. Így például az MNV tulajdonosi hozzájárulása azért nem született meg 2007 óta egy balatonberényi projekt esetében, mert a vagyontörvény értelmében versenykiírással kellene eldönteni, ki vehet használatba egy állami területet, még akkor is, ha az történetesen mederterület. Azért abszurd a helyzet, mert az ilyen fejlesztések az érintett partszakasz tulajdonosi viszonyaitól vagy bérleti szerződéseitől függenek, és senki nem fog versenyezni azért, hogy más partszakasza előtt fejlesszen egy mederterületen.
Balatonberényben olyan partszakasz tartozik a tervezett kikötőfejlesztéshez, amit 2007 elején pályázat útján értékesített az önkormányzat, opciós szerződéssel. A szálloda-, sportlétesítmények- és kikötő építését tervező befektetőnek csak akkor kell kifizetnie a terület vételárát, ha megkapja az engedélyeket, köztük a mederhasználati hozzájárulást és szerződést. A település vezetői többször jártak már az MNV központjában, helyi politikusok, vagy a BFT elnöke kíséretében, hogy felgyorsítsák az ügyintézést, de sokáig hiába. Horváth László polgármester a napokban közölte: megszületett a felmentés a mederterület versenyeztetése alól, így hamarosan megköthető a mederhasználati szerződés a projekt megvalósításához.
Csonki István, a Balatont érintő fejlesztésekben eljáró Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője arról számolt be, hogy 2007 óta 24 kikötő és strandfejlesztés - köztük több uniós támogatást is nyert - ügyében kezdődött engedélyeztetési eljárás, amelyek valóban elakadtak, de tavasztól változott a helyzet. Az állami hozzájárulásra várakozók közül tízet kiválasztottak, hogy felgyorsítsák az engedélyeztetési eljárásokat, precedenst teremtve a speciális helyzetek megoldására. Az MNV az utóbbi időben együttműködőnek bizonyult a megoldáskeresésben, így a fejlesztések közül nyolc már eljutott a szerződések aláírásáig.
Száraz Gábor, az MNV szóvivője úgy véli, a 2007 őszén életbe lépett vagyontörvény új, szigorú jogi környezetet teremtett az állami vagyon kezelője számára. Szerinte minden eset más, és többnyire az okozza a csúszást, hogy a kérelmező nem teljesíti a tulajdonosi hozzájárulás kiadásának feltételeit. Az uniós támogatást nyert projekteknél különösen nagy az MNV felelőssége, hiszen az állam vállal garanciát a beruházások szabályos megvalósulásáért. A szóvivő hangsúlyozta: az utóbbi hetekben felgyorsult azoknak a vagyonkezelői hozzájárulásoknak a kiadása, amelyeknél a jogászoknak tisztázniuk kellett, mikor és miként mentesülhet az állami vagyon hasznosítása, vagy eladása a versenyeztetés alól. Ez érint több balatoni projektet is.