A szívességbank
A Talentum-kör úgy működik, mint faluhelyen a kaláka. Az emberek összefognak, megbeszélik kinek mire van szüksége: gyermekfelügyeletre, adóügyi tanácsra, esetleg holland nyelvű ügyintézésre. A tagoknak hírlevélben küldik el a keres-kínál listát, majd felveszik a kapcsolatot, és indul a "csereberélés". Miután az üzlet létrejött, mindkét fél hitelszámláján jelzik a talentummozgást: a vevőnél terhelésként, az eladónál jóváírásként jelenik meg a TT.
Az első cserekör 1942-ben Franciaországban született. Henri Francois katolikus pap tüdőbajjal ágynak esett. Püspöke szülőfalujába küldte, hogy ott készüljön a halálra. Francois, azonban mást választott: megszervezte, hogy a faluban élő betegek egymást látogassák és ki-ki segítse a másikat. A közösség önsegélyező mozgalommá nőtt: fraternitás (testvériség) néven. Az osztrák Adolf Paster a gondolatot például némiképp a maga képére formálva megalapította Ausztriában a HIFA-t (Hilfe Für Alle - Segítség mindenkinek). Felderítette a helyi igényeket, és képességeket: önsegítő gazdasági csoportokat szervezett. Tizenöt éve a HIFA egyik képviselője Magyarországon előadást tartott a cserekörökről. Zsombok György és barátai kipróbálták "kicsiben" a Talentum-rendszert: a csapat egyik része felírta egy papírra, hogy mit tud, (például hajat vágni, vízvezetéket szerelni), a másik fele pedig azt, kinek mire van szüksége. Beindult a körforgás. A budapesti körnek ma több mint kétszáz tagja van.
Szívességbankok szinte a Föld minden pontján léteznek. Magyarországon is több cserekör beindításával próbálkoztak: a Fabatka Szegeden, a Sárec-kör Nagykanizsán hozott létre csereklubot, de érdeklődő hiányában mindkét helyen abbamaradt a kezdeményezés. A budapesti Suskakörnek viszont már 183 tagja van, Gödöllőn és Érden is működik klubjuk.