Békés falu a Veszprém megyei Salföld. Legalábbis korábban az volt, mostanában azonban valóságos háború dúl a helyiek közt a tervezett szennyvízcsatorna-beruházás miatt.

A főutca egyik közkútjánál egy idős asszony épp a vizes- kannáját tölti. Évtizedek óta Salföldön él, de víz nincs a házában. Már megszokta, hogy naponta többször vödrökkel jár a kútra. Azt mondja, először ő is csatlakozott a csatornatársulathoz, de később viszszavonta az aláírását. Lehet, hogy a csatornával többet érne a háza, de akkor be kellene ve-zettetnie a vizet is. De minek? Neki jó lesz az úgy, ahogy most van.

Salföldön azonban nemcsak víz nélküli ingatlanok, hanem több fürdőszobás luxusnyaralók is akadnak, az ott termelődő szennyvíz kezelését pedig minél előbb meg kellene oldani. A kérdés, hogyan? Kezdetben úgy tűnt, teljes az egyetértés abban, hogy csatornaberuházással.

A Káli-medence festői szépségű falujában - ami a balatoni üdülőkörzet egyik háttértelepülése - a háztartásokban keletkező szennyvíz jelenleg az udvari emésztőkbe kerül, ezeket a tulajdonosok a saját pénzükön alkalmanként szippantós kocsival üríttetik ki. Elvileg. A gyakorlatban erre csak ritkán kerül sor, mivel a talajviszonyok miatt a szennyvíz nagy része elszivárog az emésztőkből, ami súlyosan szennyezi a környékbeli ivóvízbázist.

A fejlesztésnek tehát az a tétje, hogy a Káli-medencében Salföld marad-e az egyedüli környezetszennyező falu, továbbá ismét lehet-e majd építkezni a településen, mivel a szennyvízkezelés megoldatlansága miatt tavaly január óta érvényben van a Balaton-törvény által előírt építési moratórium.

A beruházás fő támogatói közé tartozik Simonné Vitányi Mónika polgármester és Raffay Béla önkormányzati képviselő, akikkel sikerült ugyan beszélnünk, de utólag nem járultak hozzá mondandójuk közléséhez, mivel - szerintük - a cikk valótlan képet fest a salföldi helyzetről.

A csatornaberuházás ellenzőinek érveit Fábián Gusztáv alpolgármester és Mátraházi Zsuzsanna önkormányzati képviselő foglalta össze. Ők aggályosnak tartják, hogy a tervezett létesítményből a tisztított szennyvíz előbb a Burnót-patakba, majd a Balatonba jutna, ráadásul számításaik szerint az önálló szennyvíztisztítót a hetvenlelkes Salföldön csak aránytalanul drágán lehetne üzemeltetni.

Ahogy a négytagú képviselő-testület megosztottá vált a kérdésben, éppúgy szakadt két táborra a falu lakossága. Márpedig a csatornaközmű-társulat megalakításához a helyiek kétharmadának alá kell írnia a támogató szándéknyilatkozatot. Az önkormányzatot sürgeti az idő, mivel egy uniós pályázat első fordulójában a falu 119,5 millió forintos támogatást nyert a csatornázásra, és néhány hónapon belül döntés születik a második fordulóban is. Pénzt viszont csak akkor látnak, ha a salföldi ingatlan-tulajdonosokból meg tudják alakítani a közműtársulatot.

A csatornaberuházás megindításáról tavaly februárban 3:1 arányban döntött a salföldi önkormányzat, mivel Fábián Gusztáv akkor még támogatója volt a fejlesztésnek.

- Hibát követtem el, amikor a pályázati anyag ismerete nélkül is megszavaztam a beruházást - mondja az alpolgármester. - Azóta kiderült, hogy az önálló szennyvíztisztító működtetése rendkívül drága lenne, ráadásul két jogszabály is kedvezően változott a számunkra: a Balaton-törvény tavaly decembertől megengedi az úgynevezett egyedi szennyvíztisztító berendezések alkalmazását, valamint az idén áprilistól lehetőségünk lenne csatlakozni a nemesgulácsi szennyvíztisztítóhoz is, azaz: megspórolhatnánk egy saját tisztítómű megépítését.

A beruházás támogatói másképp látják a dolgot. Az önkormányzat vezetői több szakhatóság állásfoglalását is beszerezték az ügyben. Ezekben egyebek között az áll, hogy az egyedi szennyvíztisztító berendezések telepítését olyan hosszú jogi procedúra előzi meg, hogy a kivitelezésük a legkorábban 2013 után kezdődhetne meg, ám a rendkívül érzékeny vízbázisú Salföldön korántsem biztos, hogy valamennyi ingatlantulajdonos kapna a telepítéshez vízjogi engedélyt.

Egy veszprémi mérnöki iroda pedig olyan szakvéleményt adott, amely szerint nem járható út az ábrahámhegyi csatornarendszerre - azaz közvetve a nemesgulácsi tisztítóműre - való rákötés sem, mert ahhoz igazolni kellene, hogy Salföld csatlakozásával a már becsatornázott falvakban 30 százalékkal csökkenne a szennyvíz díja.

A faluban számháború folyik a tervezett szennyvíztisztító mű majdani üzemeltetésének költségeiről is, pedig a működtetés reális adatait csak a most készülő részletes tervek birtokában lehet majd megismerni.

A két tábor vezetői hónapok óta házról házra járva próbálják meggyőzni a helyieket a saját igazukról. Sőt, egy harmadik csoport is megjelent a színen: az itt élő Somogyi Győző festőművész a Káli-medence Környezetvédelmi Társaság titkáraként az egyedi szennyvíztisztító berendezések mellett kampányol. Új szereplőként pedig nemrég belépett az ügybe a szomszédos Ábrahámhegy önkormányzata is, amely bíróságra megy, mivel félti a Burnót-patakot és az ábrahámhegyi Balaton-partot a Salföldre tervezett szennyvíztisztítótól.

Úgy tűnik, ebben az ügyben messze van a végkifejlet.