Nem tiltják a politizálást az egyetemen
A fiatalok alacsony politikai aktivitására hivatkozva ismét beengedné a politikát az egyetemekre az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség. Rétvári Bence, a szervezet elnöke sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az elmúlt húsz évben "politikamentes övezetté" tették az egyetemeket, eközben a fiatalok politikai aktivitása sokkal alacsonyabb, mint más korcsoportoké. Az Ifjúság 2008 gyorsjelentés arra mutatott rá: a fiatalok 72 százaléka szerint a tudatos állampolgárnak szavaznia kell a választásokon, ugyanakkor csupán a 34 százalékuk adja le ténylegesen is a voksát. Az ifjú keresztények szerint ez arra vezethető vissza, hogy a fiatalok tájékozatlanok, és nem eléggé motiváltak.
Rétvári Bence közölte: az egyetemi politizálás tiltásának húsz évvel ezelőtt nyilvánvalóan az volt az indoka, hogy az MSZMP-t távol tartsák az intézményektől, de véleménye szerint ezt a döntést felül kell vizsgálni. Szerinte már a következő választási kampányban lehetne politikai beszélgetéseket, illetve rendezvényeket tartani a felsőoktatási intézményekben. A rendezvényekre vagy külön-külön, de egyenlő feltételek mellett kellene meghívni a parlamenti pártokat, vagy közös vitát kell szervezni számukra.
A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő nyitott kapukat dönget. Igaz, a választási kampányok során olykor fellángolnak az indulatok, és "elővesznek" egy-egy rektort, hogy miért is engedte be intézményébe egyik vagy másik párt képviselőjét, máskor pedig azon megy a vita, miért nem engedtek be bizonyos politikusokat az egyetemre. Emiatt ma már óvatosabbak is az intézményvezetők, és előfordul, hogy teljesen elzárkóznak a politikai rendezvények elől. A politizálást ugyanakkor az egyetemeken semmilyen központi jogszabály nem tiltja, a közéleti kérdésekről szóló vitafórumokat pedig végképp nem.
- Egyetlen előírás van: pártot, vagy ahhoz kötődő szervezetet nem lehet bejegyeztetni az egyetem székhelyére, mint ahogyan semmilyen más munkahelyre sem - mondta el érdeklődésünkre Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Hozzátette: ezzel a rendszerváltás környékén született jogszabállyal a munkavállalók érdekeit kívánták védeni a jogalkotók.
- Annak rendjét viszont, hogy az egyetemeken hogyan jelenhetnek meg a pártok, például a választási kampány során, az intézmények belső szabályzatában kell kialakítani. Ebben lehet tiltani, például az agitációt vagy a szórólapok terjesztését, ám a központi jogszabályok a politikai tevékenység semmilyen formáját nem tiltják az egyetemeken és a főiskolákon - hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos.
A közéleti kérdésekről szóló vitáknak ráadásul éppen az egyetemeken van a helyük: a kereszténydemokraták ezen törekvésével az oktatási jogok biztosa egyetért. Mesterségesen azonban nem lehet fölpiszkálni az érdeklődést - jegyezte meg.
Politikai és szakmai vitafórumokat az elmúlt húsz évben folyamatosan szerveztek a hallgatók a felsőoktatási intézményekben. Az ilyen jellegű rendezvényekben leginkább a köznyelvben még mindig Közgázként emlegetett Budapesti Corvinus Egyetem jeleskedik. Mészáros Tamás, az intézmény rektora azt mondja: ők nagyon nyitottak. Lassan tíz éve folyik az intézmény falai között például a Tárcatükör sorozat, ahová a választást követően hívnak vitára egy-egy minisztert, illetve az ellenzék szakpolitikusát. Szintén itt zajlott az 1998-as Horn-Orbán, és a 2002-es Orbán-Medgyessy miniszterelnök-jelölti vita.
- Kampányrendezvényeknek nem adunk helyet, mint ahogyan más jellegű tömegrendezvényeknek sem, de a hallgatók szakmai érdeklődését kielégítő fórumoknak igenis az egyetem falai között van a helyük - érvel a rektor. A Corvinuson szemeszterenként négy-öt ilyen rendezvényt szerveznek a hallgatók. Legutóbb például a Katolikus diákkör három püspököt hívott meg. Mészáros Tamás azt mondja: maga is kapott már elítélő levelet amiatt, hogy "beengedte" Gyurcsány Ferencet. Neki azonban megtiszteltetés, ha Magyarország miniszterelnöke ellátogat egyetemére, a hallgatók számára pedig fontos, ha a kormányfő ismerteti gazdaságpolitikájának fontos részeit.
Mészáros Tamás szerint a Corvinus hallgatóinak az átlagnál talán kicsit magasabb a politikai aktivitása, ennek nagy hagyománya van a Rajk Szakkollégiumban, az egyetem ráadásul szorosan kötődik a társadalomtudományokhoz, így a hallgatók e téren többet tudnak, tájékozottabbak. A rektor megjegyezte: a legkiválóbb hallgatók ugyanakkor ma már inkább a vállalkozásaikat építik, a politika iránti érdeklődésük jóval alacsonyabb, mint a hetvenes, nyolcvanas években volt.
