A kanizsai közgyűlés ugyanis alig-alig végez érdemi munkát. Az ülések jobbára nem a városról, az itt lakókról szólnak. Rendre kisstílű, személyeskedésbe torkolló politikai csatározásoktól, fegyelmi eljárásoktól, büntetőügyektől, olykor pedig egyszerű emberi ostobaságtól hangos a terem.

Elég csak a legutóbbi ülésen történteket felidézni. Majd másfél óráig vitáztak arról, tárgyaljanak-e egyáltalán. Ez siralmas, ám talán ennél is szomorúbb, hogy szemmel láthatóan jól érezték magukat a semmittevés közben. Jókat derültek a dakota-vicceken, lapogatták egymás hátát a szocialista oldalról emlegetett SZDSZ-Fidesz-koalíció hallatán, hahotáztak, amikor a jobboldali polgármester modortalanul osztott ki némelyeket. Azt is szórakoztatónak találták, hogy a közgyűlés legnagyobb frakciója, a Fidesz-képviselőcsoport nyomban az ülés kezdete után jelezte, technikai szünetet kér. Botrányos jelenetek után végül a testület szavazott is: döntöttek arról, hogy nem veszik napirendre a napirendet, ezért aztán az ülést berekesztették.

Azt, hogy a nagykanizsai közgyűlésben miért nincs már régóta érdemi munka, főként az magyarázza: a 2006-ban többséget szerzett - ám azóta kilépések miatt fogyatkozó - Fidesz-frakció és a párt támogatásával megválasztott polgármester közt végletesen megromlott a viszony. A kezdeti, apró-cseprő viták mára eldurvultak, s háttérbe szorítottak minden érdemi ügyet. Egy hete még attól volt hangos a város, hogy a jobboldali polgármester kizárta az irodájából a fideszes alpolgármestert. Aztán az lett a kanizsai közélet meghatározó témája, hogy a Fidesz lemondatná saját polgármesterét, akinek persze esze ágában sincs menni. Eközben a polgármester azzal vádolja az őt városvezetővé emelő pártot, hogy mutyizásra, pénzcsapok megnyitására vágyik. A legfrissebb botrányra péntekig kellett várni, amikor a kanizsai jobboldali csatározásokat sikerült "exportálni" a térség 85 településének tulajdonában lévő Dél-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. közgyűlésébe. A "két kanizsai jobboldal" nem tudott megállapodni arról, hogy melyikük képviselje a várost a társaságban. Az elfajult helyzetet jellemzi: biztonsági őrök ügyeltek a közgyűlés rendjére.

Ebben a véget nem érő "adok-kapokban" nem lehet figyelmen kívül hagyni az ellenzék felelősségét sem. A liberális és szocialista képviselők sem emelik fel szavukat mindig, s kellő eréllyel a város fejlődését ellehetetlenítő helyzet ellen. Az viszont tény, hogy a szocialisták legalább felismerték a testület kudarcát, s megpróbálkoztak a közgyűlés feloszlatásával. A Fidesznél azt fontolgatják, támogassák-e ezt az előterjesztést. Nem kizárt tehát, hogy Nagykanizsa idei, huszonhatodik közgyűlésén végre érdemi munkát végeznek majd a képviselők: megszavazzák a testület feloszlatását.