Nem nagyon épült olyan díszburkolatos köztéri felület Budapesten az utóbbi években, amely ne lenne a felülről irányított rossz tervezés vagy a trehány kivitelezés iskolapéldája. Ebből a szempontból az Erzsébet tér tekinthető állatorvosi lónak; az egykori buszpályaudvar előtti parkoló helyére eredetileg a Nemzeti Színházat szánták, majd pótmegoldásként mélygarázst és ma is félkész föld alatti létesítményeket alakítottak ki, ahol megnyilt az időközben a város egyik legnépszerűbb és legnagyobb tömeget vonzó szórakozóhelye, a Gödör.

A területnek ma sincs valódi gazdája, a tulajdonjogi rendezésről ugyanis majd egy évtized alatt sem tudott dűlőre jutni a főváros és a kulturális tárca. Ráadásul eleve nem megfelelő minőségű burkolóelemeket alkalmaztak a téren, amely nem bírja az intenzív használatot, így a gördeszkások vagy az esténként összeverődő többezres tömeg jelenlétét sem.

A közterek fejlesztésének, díszburkolattal fedésének és forgalomcsillapított vagy sétálóövezetté alakításában fontos a tervezés, érdemes konzultálni a környéken lakókkal és az ott működő vállalkozásokkal, ez Budapesten sajnos még nem jellemző - mondta lapunknak Együd Réka, a Studio Metropolitana urbanisztikai kutatóintézet projektfelelőse.

Vannak jó példák, a Kammermayer teret és a Mátyás teret is úgy újították fel az elmúlt években, hogy bevonták a helyieket, akik egyrészt javaslatokkal élhetnek az általuk naponta használt közterület fejlesztésére, illetve így jobban magukénak érzik, és inkább vigyáznak a kicsinosított közterületre. Idesorolható a forgalomcsillapított Sas utca, ahol megférnek a gyalogosok és a Bazilikánál lévő mélygarázs lehajtójához onnan behajtó autósok, a Havanna-lakótelepen a Kondor Béla sétány átalakítása, ahol az ottani iskola tanulói díszítették a térköveket, vagy a Hollán Ernő utca elejének promenáddá alakítása.

Ezek mindenképpen jobban sikerültek, mint a Király utca például, ahol a díszköveket 2005-ben adták át fél évig tartó munkálatok után, 700 millió forintból. Az ünnepélyes átadás után néhány hónappal az út megsüllyedt, gödrösödött, a díszkövek pedig kifordultak a helyükről. A díszburkolattal fedett, forgalomcsillapítási okból kanyargósra épített utcában ugyanis 30-35 tonnás teherautók is közlekedtek egy Király utcai társasház építése miatt.

Gondot okoz a fővárosban az is, hogy nem tisztázottak a tulajdonviszonyok, nem könynyű dűlőre jutni a kerületekkel - pedig a kétszintű önkormányzati rendszer miatt előfordulhat, hogy a díszburkolattal borítandó utca egyik oldala az egyik, a másik pedig a másik helyhatóság fennhatósága alá tartozik -, és olykor még politikai szempontokra is tekintettel kell lenni.

A Szabó Ervin tér és környékének kikövezésére még 2002-ben és 2004-ben összesen félmilliárd forintot költöttek. Az idén tavasszal azonban a helyükről kifordult burkolólapok itt-ott már balesetveszélyesek voltak, a kisebb kockaköveket pedig kipörgették az autók kerekei, ezért idén a burkolatot újra kellett rakni.

A felújítás után az Ötpacsirta utca és a Reviczky utca kerületi, a Szabó Ervin tér pedig fővárosi kezelésbe, majd három évvel később ez utóbbi is a VIII. kerület fennhatósága alá került - tájékoztatta lapunkat a Főpolgármesteri Hivatal, amelynek közlekedési szakemberei szerint "a tér díszburkolatának hibái leginkább a gyalogos közlekedésre tervezett területre szabálytalanul behajtó járművek okozta terhelésre vezethetők vissza".