Magyarországon becsülhetően 30-50 ezer iszlám hívő él, ebből öt-hatezer magyar állampolgár: nagyjából háromezren a származásukat tekintve is magyarok - érzékelteti az arányokat Bolek Zoltán, a rendszerváltás táján alapított Magyar Iszlám Közösség vezetője. Két másik iszlám egyházunk is van: a 2000-ben nyilvántartásba vett Magyarországi Muszlimok Egyháza és a 2003-ban alakult Iszlám Egyház. (E három egyházat legutóbb összesen 630-an támogatták adójuk egy százalékával.)

Az iszlám szervezetek lakásból kialakított imateremben vagy családi házban működnek, frekventált helyen lévő, komoly vallási és kulturális központot eddig nem sikerült létrehozniuk. Pedig próbálkozás volt bőven. A Magyar Iszlám Közösség például már az Antall-kormány idején szeretett volna felépíteni egy mecsetet Gül Baba türbéje mellett. Az erről szóló egyeztetések napjainkban is folynak, és - amennyire tudni lehet - nincsenek előrehaladott állapotban.

Az ezredfordulón Orbán Viktor miniszterelnök marokkói útja során - az "új arabpolitika" jegyében - hírül adta, hogy létrejön egy iszlám intézet, méghozzá várhatóan a Pázmány Péter Katolikus Egyetem keretein belül. A bejelentést feltehetően előzetes konzultáció is megelőzte, a püspöki kar és a katolikus egyetem sajtónak nyilatkozó képviselőit azonban meglepte a közlés. Az elképzelés végül jóval később és redukált formában, kormányzati közalapítványként öltött testet.

Semjén Zsolt, a Fidesz-kormány egyházi ügyekért felelős politikusa utólag elmondta: a kabinethez érkezett olyan megkeresés is, hogy biztosítson telket egy iszlám központ és mecset építéséhez. Az illetékes államtitkárság elutasította a kérést. Ennek okairól hivatalos álláspontot nem lehetett hallani, de tartja magát a vélemény, hogy a kormány - amely kezdetben hajlott az ötlet támogatására - hazai és külföldi titkosszolgálatok figyelmeztetésére állt el a tervtől. A központ létrehozása azzal a kockázattal járt volna ugyanis, hogy Magyarország a térség muszlim gócpontjává válik.

Ne feledjük: az időközben bekövetkezett New York-i terrortámadás alaposan felerősítette a félelmeket az iszlám világgal szemben. A fejlemények látszólag azokat igazolták, akik megakadályozták a budapesti iszlám létesítmény felépítését: a rendőrség 2004 tavaszán terrorcselekmény előkészületének gyanújával őrizetbe vette Saleh Tayseer palesztin fogorvost, a Bartók Béla úti székhellyel működő Iszlám Egyház vezetőjét. Tayseer doktor volt az, aki korábban egy általa jegyzett alapítványon keresztül (bőkezű, de gyanús eredetű szaúdi támogatásból) nekifogott a központ létrehozásának.

Úgy tűnt, a muszlim vezetőt sok évre kivonják a forgalomból. Aztán váratlan fordulat történt: az ügyészség nem találta bizonyítottnak a súlyos vádakat, és megszüntette a Saleh Tayseer ellen indított eljárást. Ezzel a központ ügye is újabb lendületet vett. Az Iszlám Egyházhoz kötődő Jótékonysági Béke Alapítvány 2005-ben megvette az újbudai (XI. kerületi) önkormányzattól a Budaörsi út-Holdvilág utca- Bajmóci utca által határolt területet, azzal a nem titkolt céllal, hogy itt, a Sas-hegy lábánál építse fel az iszlám vallási és kulturális központot.

Az Iszlám Egyház kinőtte a Bartók Béla úti imatermet. Ezt váltaná ki az új létesítmény, ahol vallási összejöveteleket, előadásokat, képzéseket tartanának, és ahol egy ötvenezer kötetes könyvtárat is kialakítanának. Az eredeti elképzelés szerint az épülethez tartozna egy minaret is.

Mindehhez a városrendezési szabályzat módosítására volt szükség. Az önkormányzati testület ez év elején nagy többséggel elvetette, majd júniusban - egy olyan ülésen, ahol az ellenzéki fideszesek nem vettek részt - egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Nem sokkal később a Fidesz rendkívüli ülésen próbálta újra napirendre vetetni az ügyet, ám ekkor már nem sikerült biztosítani a határozatképességet.

Az épületmagasságot a korábbi javaslathoz képest az önkormányzat korlátozta, így minaret valószínűleg nem épülhet: az iszlám központ azonban elvileg zöld jelzést kapott.

Kérdés, hogy a korlátozás mennyiben írja felül a terveket. Szerettük volna megszólaltatni Saleh Tayseert, de ő jelenleg külföldön tartózkodik, az Iszlám Egyháznál pedig távollétében nem kívántak nyilatkozni. Annyi biztos: a környéken élők a kezdetektől tiltakoznak a muszlim létesítmény ellen, ennek nyomatékául több száz aláírást is összegyűjtöttek. Zsigmond László, a lakók szóvivője nyílt levelében "Bermuda-háromszögnek" minősítette a kérdéses területet. (Megjegyzendő, hogy a hasonlatnak csak fordított jelentésben van értelme. Hisz a jelek szerint ebben a háromszögben nem meglévő építmények tűnnek el: a gond inkább az, hogy felbukkannak olyanok, amelyeket a környékbeliek nem szívesen látnak.)

A lakók hangsúlyozzák, hogy nem az iszlám vallás ellen, hanem a megnövekvő forgalom és a súlyosbodó parkolási gondok miatt tiltakoznak. A fideszes Kupper András egyik nyilatkozata ugyanakkor arra utal, hogy másfajta szempontok is meghúzódhatnak a háttérben: "Nem lehet cél az, hogy elinduljon egy olyan folyamat, amely a fővárosban vallási vagy etnikai alapon elkülönülő szigetek létrehozásához vezet."

Az oktatási tárcánál lapunknak elmondták, hogy az egyházi kapcsolatok titkársága sem hivatalos formában, sem informális módon nem kapott tájékoztatást a készülő iszlám központról. Az újbudai önkormányzat sajtóirodája írásban juttatta el Molnár Gyula szocialista polgármester álláspontját. Szerinte minden rendben: a "mostani kedvezőtlen adottságú, rendezetlen terület kulturált beépítése és fejlesztése vonzóbbá teszi" a környéket. - A szabályozási terv elkészítésekor - folytatta - "minden szükséges szakhatósági eljárást lefolytattunk, környezetvédelmi szakvéleményt kértünk, a zaj- és rezgésvédelmi javaslatok is beépítésre kerültek".

Pillanatnyilag tehát úgy látszik, hogy felépülhet Újbudán az iszlám központ. Az előzmények ismeretében azonban bizonyosat nem lehet állítani. Közbeszólhat még a nagypolitika vagy a nemzetbiztonság, és mintha Molnár Gyula is hagyott volna egy kiskaput. A polgármester arra hívta fel a figyelmet: az engedélyezés későbbi stádiumában, az építéshatósági szakaszban is biztosított a lakosság beleszólási lehetősége.