Kiszolgáltatottak kontra orvosi érdekeltség
- Hogyan minősítené, mi történt az NNI által föltárt ügyben?
- Ez, ha helytállóak az eddigi információk, emberen végzett tiltott kísérlet. És engedély nélküli kutatás, de talán még ez is túlzás, mert a kutatásnak van protokollja. Most nem volt. Kísérleti eljárást alkalmaztak betegeken. Azt sem tudhatták, hogy annak, amit tesznek, milyen hatása lesz. Kiszolgáltatott emberek kerültek szembe az orvosi érdekeltséggel.
- Etikus, hogy az orvos, aki a beteg szolgálatára esküdött, olykor emberkísérleteket is végez?
- Ez létező konfliktus, mert az orvos legfőbb elve a munkájában a beteg érdeke. Ezt a kötelességet számos nemzetközi orvosetikai kódex és deklaráció kimondja, miként a hippokratészi eskü is. De az orvosnak mint kutató tudósnak a legfőbb kötelessége új terápiás, diagnosztikus eljárások kimunkálása. Ezek hatásosságát emberkísérletekkel tudja igazolni. Az orvos kutatási kötelessége némely esetben szemben állhat terápiás kötelességével.
- Áll ez az őssejtterápiára is, amit oly sokan kínálnak?
- Az embrionális őssejtek óriási lehetőségekkel biztatnak, de erősen kísérleti stádiumban lévő dologról lévén szó, számos etikai aggállyal.
- Akkor mi az, ami az őssejtekkel orvosilag megengedett?
- Ami már túlment a kísérleti stádiumon. De ez nem áll az embrionális őssejtek felhasználására, vagyis csak állatokkal lehetne kísérletezni. Sok ember van ugyan, aki az embrionális őssejtektől várja a gyógyulást, de ők kiszolgáltatottak. Kutatni csak úgy lehet, hogy ne lehessen visszaélni e kiszolgáltatottsággal. Az orvosi kutatásnak ezért szigorú szabályai vannak.
- Például?
- Az emberen végzett kísérleteket tudományos és etikai bizottságnak kell engedélyeznie. Ehhez protokollra van szükség, amelyben e kérést indokolják, s jelzik egyúttal, hogy milyen állatkísérletek voltak eddig, milyen eredménnyel, mi szólt az őssejtek hasznossága mellett. Ezt a dokumentációt bírálják el. A bizottság kutatási és etikai szempontokat is mérlegel.
- Ígérhet gyógyulást a kutató?
- Nem. A kutatással általánosítható ismereteket szeretnénk szerezni: gyakran a folyamat nem is úgy működik, ahogy az elvárható lenne. A betegnek meg kell mondani, hogy nagyon csekély a valószínűsége annak, hogy a kutatásból haszna lesz. Megtörténhet ugyan, de nem az ő gyógykezelése a cél, hanem a tudományos bizonytalanság eloszlatása, általánosítható ismeretek szerzése. A bizottság figyeli azt is, hogy van-e a kutatónak anyagi érdekeltsége, illetve hogy a beteg nincs-e kiszolgáltatott helyzetben. A már engedélyezett kutatásokat folyamatosan ellenőrzik.