Az embrionális őssejttel sehol nem gyógyítanak
Magyarországon - mint ahogyan Európában mindenütt - az őssejtbeültetést gyakorlatilag ugyanolyan procedúrával kell engedélyeztetni, mint amilyet a gyógyszerek esetében használnak - közölte lapunkkal Sarkadi Balázs akadémikus, kutatóorvos. Az eljárást egy 2007-ben elfogadott, idén januártól hatályos uniós rendelet szabályozza. A szigorú jogszabály nagyon kevés kivételt engedélyez. Ilyen lehet például ha a terápiás beavatkozás során nem valamilyen őssejtkészítmény, hanem szövet (elsősorban csontvelő) kerül a páciens szervezetébe, de ilyenkor is hatósági szakmai és etikai engedélyek szükségesek.
Az engedélyezés az EMEA (Európai Gyógyszerészeti Ügynökség) feladata. Idehaza az őssejtek gyűjtéséhez, tárolásához, feldolgozásához, klinikai kísérleti alkalmazásához és beültetéséhez az Egészségügyi Tudományos Tanács szakmai és etikai engedélyére is szükség van - ilyen engedélyekből Magyarországon évente néhányat adnak ki.
Az őssejtterápiában elméletileg kétféle (embrionális, illetve szöveti) eredetű őssejtet lehet felhasználni. A széles körű gyakorlatban azonban eddig csak a szöveti őssejtek felhasználásának egy bizonyos válfaja, a csontvelő-átültetés terjedt el, aminek Magyarországon is több évtizedes praxisa van. Ezenkívül előrehaladott klinikai kísérletek folynak a csontvelőből, illetve a köldökzsinórból származó őssejtek alkalmazására szív- és érbetegségek kezelésében. Az őssejtterápia következő felhasználási területe nagy valószínűséggel a sérült vagy elhalt erek helyreállítása lesz.
Amint arra Sarkadi Balázs felhívta a figyelmünket, embrionális őssejteket pillanatnyilag a világon sehol sem alkalmaznak a hivatalos gyógyításban, sőt ezekkel eddig csupán a klinikai kísérletek előszobájáig jutottak. Ennek oka, hogy a magzati őssejtek alkalmazása a daganatképző hatás, illetve a további, még nem teljeskörűen ismert veszélyek miatt túlságosan kockázatos.
Az őssejtterápiával kapcsolatos remények ugyanakkor a fentieknél jóval szélesebb körűek, a tudományos prognózisok szerint a módszer mindenféle szöveti helyreállításra alkalmas lehet. Ezeket az előrejelzéseket a szöveti őssejtek esetében konkrét klinikai kísérletek is alátámasztják, amelyekből kiderül, hogy az eljárás valóban használható az erek, a csontok vagy a porcok regenerációjára, méghozzá anélkül, hogy daganat jönne létre. A későbbiekben valószínűleg bármilyen szövet, így a szívizom vagy az ideg is javítható lesz őssejttel.
A bizonyos keleti országokban használatos "őssejtcsodamódszerekkel", illetve az ezekhez kapcsolódó őssejtturizmussal kapcsolatban a kutató kifejtette, hogy ez a jelenség kétségtelenül létezik, Magyarországról is rendszeresen utaznak ilyen célból Ukrajnába, illetve Kínába. A beavatkozásokat ugyanakkor nem lehet leinformálni, hatásuk sem bizonyítható.