Kötelező lesz az előzetes vizsga a tisztviselőknek
A vizsgázóknak alkotmány- és jogi ismereteikről, közigazgatás-tudományi felkészültségükről, társadalomismeretükről, gazdasági és pénzügyi tájékozottságukról, valamint emberi jogi, etikai és adatkezelési tudásukról kell számot adniuk. A vizsgán nemcsak a pályázók tárgyi tudását, jogszabályi ismereteit, hanem készségeiket, képességeiket is ellenőrzik. A munkáltató az elért pontszám alapján dönthet arról, kit vesz fel egy adott pozícióra. A vizsga első részében tesztelik a vizsgázó tárgyi tudását, majd esszét kell írnia, ezzel a helyesírás, a stiláris készség és az informatikai ismeretek ellenőrizhetők; végül a vizsga szóbeli részén a kommunikációs készségeket, az érvelési technikát, a lényeglátást és a problémakezelési képességet értékelik.
A köztisztviselői pozíciók betöltéséhez korábban csupán általános követelményeknek kellett megfelelni, mint például a büntetlen előélet. A 2006-tól kezdődő reform keretében kötelezővé tették a pályáztatást minden köztisztviselői pozíció betöltésekor, ezt a vezetőknél többlépcsős, kompetenciát ellenőrző kiválasztás követte, végül - harmadik elemként - beiktatták a vizsgát július, illetve december 1-jétől.
Az eddigi rendszerben a köztisztviselők egy-két év munkaviszony után alapvizsgát, három év után pedig szakvizsgát tettek. A versenyvizsga bevezetésével az alapvizsga megszűnik, és várhatóan a szakvizsgát is átalakítják majd.
Szakács Gábor beszámolt arról is, hogy a próbavizsga és a múlt héten tartott első "éles" vizsga tapasztalatai egyaránt kedvezőek voltak. (MTI)