A 15-25 éves korosztályban még mindig nem az anyagi előnyök állnak az első helyen, ha a pályaválasztásról, legfontosabb életcéljaikról van szó - derül ki az NRC Piackutató Kft. online felméréséből, amelyben háromezer fiatalt szólítottak meg. A megkérdezettek 38 százaléka szerint fontosabb, hogy jók legyenek abban, amit csinálnak, hogy elismerjék őket választott területükön, 29 százalékuk szerint pedig az a legfőbb, hogy hasznos munkát végezzenek. Csak 15 százalékuk gondolta úgy, hogy a sok pénz mindennél előbbre való. Még kevesebben voksoltak arra, hogy másokon segíteni a legfontosabb cél (13 százalék), a hatalom és a hírnév pedig még kevésbé fontos szempont. Előbbit csak három, utóbbit két százalékuk tartotta a legfontosabb célnak. A fiúk sokkal nagyobb arányban tartották fontosnak a pénzt, mint a lányok.

- Ezek az eredmények hasonlítanak más, korábbi kutatási eredményekhez - mondja Jancsák Csaba ifjúságszociológus. Szerinte is egyre kevésbé vonzó a hatalom és a hírnév a fiatalok számára, egyre inkább "visszahúzódnak a saját köreikbe". - A gazdasági válság hatása is lehet, hogy a kis közösségek, a család, az osztály, a szűk baráti, esetleg munkahelyi kör felértékelődik, az ő véleményük fontosabbá válik - állítja. Jancsák szerint a munkavállalók legfiatalabb generációi számára fontosabb a jó munkahelyi légkör, a fiatal kollégák, esetleg a közös programok, mint a fizetés nagysága. Az előrelépési lehetőségeket és a szabadidő mennyiségét szintén legalább olyan fontosnak tartják, mint a fizetést.

Az ifjúságszociológus szerint az anyagi dolgok természetesen fontosak a fiatal generációk számára is, legfeljebb most más termékekre költenek. Korábban a lakás és az autó megszerzése volt a cél, most a fiatalok egy része laptopra, palmtopra vagy újabb és újabb mobiltelefonokra költ a legszívesebben. Szülőként, amikor már nem csak magukról kell gondoskodniuk, a fizetés nagysága előrébb kerül a listán.

A fiatalok kétharmadának volt elképzelése a jövőjéről, ha nem is mindig sziklaszilárd. A kamaszok sokkal határozottabbak, mint a huszonévesek: ők már kevésbé érzik tervezhetőnek a jövőt. Míg a 15-17 évesek 28 százaléka mondta, hogy "nagyon konkrét tervei és elképzelései vannak" arról, mit szeretne csinálni a következő tíz évben, addig a 23-25 éveseknek már csak 20 százaléka gondolta ezt.

A diplomák értékéről az egyetemi-főiskolai jelentkezések tükrében meglepő válaszok születtek. A 15-25 évesek úgy látják, az orvosi diploma a legértékesebb az itthon megszerezhető papírok közül. Ezt a műszaki, majd a jogi, a közgazdasági és a gazdasági diploma követi a sorban. Az informatikai végzettség csak ezek után következik, a bölcsész- és művészeti diplomák pedig a sor végére kerültek. Ennek némileg ellentmond, hogy idén a legtöbben turizmus-vendéglátásra jelentkeztek, ezt követte a gazdálkodásmenedzsment és a mérnök-informatikus szak, negyedik helyre pedig a kommunikáció és a médiatudomány került.

- Az olyan képzések, mint a kommunikáció, főleg az első generációs értelmiségiek számára vonzóak - állítja Jancsák. Előttük nincs a családban értelmiségi pályakép, ezért a nyilvánosságból választanak maguknak példaképeket. - A középosztálybeli családokra egyre inkább jellemző, hogy inkább a szakma presztízsét szeretnék átörökíteni - teszi hozzá.