Közmunkaajánlatok örömmel és felháborodással
A szolnoki Fazekas Jenőné lassan tíz éve dolgozik közhasznú munkásként: általában márciustól novemberig közterületek karbantartására, ágyások gyomlálására, virágültetésre, takarításra osztják be. Télen rendelkezésre állási támogatást kap - nagyjából havi harmincezer forintot -, tavasszal viszont újból közmunkásként dolgozik.
- Ez van, ezt kell szeretni, állandó munkát nagyon nehéz találni - mondja, miközben a közmunkaprogram keretében a nyári melegben vizet oszt a szolnoki járókelőknek. A férjével együtt két gyermeket nevelő asszony korábban egy bútorgyárban dolgozott, annak felszámolása után azonban már nem jutott új munkához. Férje hozzá hasonlóan közmunkás, kettejük jövedelme így, ha kicentizve is, de elég a rezsi kifizetésére, a négytagú család ellátására.
- El se tudom képzelni, hogy ne dolgozzak, a gyerekeket el kell tartani - mondja az aszszony.
Sokan azonban inkább kibújnak a munka alól - legalábbis ez derült ki tudósítóink jelentéseiből. Szolnokon például az idén kiközvetített ötszáz segélyezettből minden ötödik elutasította a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkát - mondta Juhász Gyuláné, a Munkalehetőség a Jövőért közhasznú kft. vezetője. Szavai szerint a megkeresett állástalanok egy részéből már-már felháborodást váltott ki az ajánlat, hogy a számukra folyósítható rendelkezésre állási támogatás 28 500 forintos összege helyett munka esetén minimálbért kaphatnak: ez a szakképzetlenek számára 71 500 forint, a szakképzetteknek 87 500 forintos bruttó fizetést jelenthet havonta.
Akik visszautasították a lehetőséget, többféle okot említettek: volt, aki azt, hogy családi vállalkozást indít, mások azt, hogy ideiglenes megbízójuk legalizálja majd az addigi feketemunkát, olyan is akadt, aki betegségre hivatkozott. Ez utóbbi az egyik elfogadható indok: ha valaki valóban nem alkalmas a munkavégzésre, elutasíthatja a megbízást anélkül, hogy törölnék a rendelkezésre állási díj folyósítását. A másik elfogadható érv a végzettségnek nem megfelelő munka: diplomások például megtagadhatják a segédmunkát, viszont el kell fogadniuk olyan munkakört, amely középfokú végzettséghez kötött.
Szolnokon egyébként a közfoglalkoztatás keretében az idén már háromszáz embernek biztosítottak keresetet: közülük felsőfokú végzettséggel tizenketten, középfokúval kilencvenen, általános iskolai végzettséggel tizennyolcan dolgoznak egyebek között művelődésszervező, szociális gondozó, könyvtáros, informatikus, gyermekfelügyelő, biztonsági őr munkakörökben, miközben az alacsonyabb iskolázottságúak parkőri, közterület- és parkgondozói feladatokat kapnak általában.
Miskolcon csaknem négyezer olyan embert tartanak nyilván, akiknek munkát tudnak ajánlani az önkormányzatnál az állami közfoglalkoztatási programok keretében. A kiértesítettek negyede azonban nem is válaszol a megkeresésre, s nagyjából ugyanennyien egészségi okokra hivatkozva hárítják el a felajánlott munkát - közölte Orosz Lajos alpolgármester. Németh Zita, a közhasznú munkások többségét foglalkoztató városi társaság szóvivője úgy tájékoztatott: az idén eddig kilencszáz embernek kínáltak közhasznú-közcélú munkát, közülük 14-en nem fogadták el azt. A felajánlott munkát legtöbben - sokszor orvosilag nehezen igazolható - betegségre hivatkozva utasították el, de akadt olyan szakképzett, aki például az utcaseprést nem tartotta megfelelő feladatnak. A foglalkoztatottak között vannak olyanok is, akiktől az önkormányzat válik meg, mert megszegik a szerződésben foglalt szabályokat: igazolatlanul hiányoznak, munkaidőben alkoholt fogyasztanak.
Somogy megyében nyolcezer embert szeretnének munkába állítani közfoglalkoztatási programok keretében az idén - tájékoztatott Mátyás Tibor Attila, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ osztályvezetője. E munkák településenként változók, de túlnyomórészt karbantartó és kommunális feladatok végzését jelentik. Kórházi közmunkát öten végeznek a siófoki egészségügyi intézményben, erdőművelésben közel kétszáz embert tudtak elhelyezni, és nagyjából ennyien jutottak idegenforgalmi közmunkához a megyében.
Somogyban az érintettek többsége elvállalta a minimálbérrel járó munkalehetőséget: az önkormányzatoktól kapott adatok szerint hozzávetőlegesen öt százalékra tehető a közcélú munkát elutasítók aránya. Ők leginkább családi vagy egészségi problémára hivatkoztak, illetve arra, hogy a közeljövőben egyéb álláslehetőségre számítanak.
Az idei évben a közfoglalkoztatás elsősorban az Út a munkához program keretében zajlik az országban. Március 31-ig valamennyi önkormányzat áttekintette a rendszeres szociális segélyben részesülő állástalanok adottságait, elsősorban annak megállapítása érdekében, hogy az adott személy alkalmas-e munkavégzésre vagy sem. A munkavégzésre nem alkalmas állástalanok továbbra is rendszeres szociális segélyben részesülhetnek, munkavégzési kötelezettség nélkül.
A munkaképesek részére közcélú foglalkoztatást kell szervezni, vagy országosan működtetett közmunkaprogramokba kell őket bevonni. (D. J.)