Elfogynak a fizikatanárok

2009-07-28 oktatás

Rendkívül kevesen jelentkeztek mesterképzésekre, de még 50 százalékukat sem vették föl. Mert nem volt diplomájuk. Biológia szakos tanárnak például most harmadannyian tanulhatnak, mint ahányan két éve ilyen végzettséget szereztek.

Bajba kerülhet a reál középiskolai oktatás, ha a felvételi tendenciák így folytatódnak. Az idén ugyanis rendkívül kevés hallgatót vettek föl természettudományos tanári mesterképzésre. Kevesebbet - esetenként fele-harmadannyit -, mint ahányan például 2007-ben ilyen diplomát szereztek. (Korábban főiskolai és egyetemi szintű tanári okleveleket is kiadtak - előbbivel általános, utóbbival középiskolában lehet tanítani -, a bolognai rendszerben azonban már csak mesterfokozaton lehet tanári diplomát szerezni.)

Fizikatanári mesterszakra például összesen 42 hallgató került be, miközben két éve 60-an kaptak fizika szakos egyetemi szintű tanári diplomát. Kémia szakos tanárnak most 24 hallgató tanulhat; 2007-ben 45 diplomát adtak át. Biológiatanári szakra 59 hallgatót vettek föl az idén, két éve 145-en szereztek oklevelet, az informatikatanári szakon 194-en tanulhatnak, két éve 271 diplomát adtak ki. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke megjegyezte: ma már csak dupla tanári szakos diplomát adnak ki, de még nem összesítették, hogy a második szaknak mit választottak a hallgatók - ez még javíthat az arányokon.

Még siralmasabbá teszi viszont a képet, ha a felvételi létszámhoz a szokásos lemorzsolódási adatokat is hozzászámítjuk. Hiszen a hallgatóknak csupán a fele szerzi meg az előírt képzési időn belül a diplomáját. Épp ez az, ami miatt a mesterképzésekre általában véve is igen alacsony volt az érdeklődés az idén. Erre a fokozatra ugyanis vagy a korábbi rendszerben szerzett főiskolai diplomával, vagy a bolognai oktatásban abszolvált alapszintű oklevéllel lehet felvételt nyerni.

Márpedig a természettudományos, a műszaki és az informatikai képzésekben a három évvel ezelőtt beiratkozottaknak csak a 20 százaléka szerzett most alapdiplomát, holott az alapképzés itt hat szemeszter - tudtuk meg Bakonyi Lászlótól. Az ELTE-re például 2006-ban 153 hallgatót vettek föl fizika alapszakra, közülük 79-en jutottak el három év múlva a befejező évfolyamig, és 23-an szereztek diplomát. Mindezek függvényében nem véletlen, hogy a fizikatanári képzésekre fölvett hallgatók nagy része főiskolai oklevéllel és nem alapdiplomával érkezett.

- Más területeken a visszajelzések szerint valamivel jobbak a végzettségi arányok, de még ezeken is csupán a hallgatók 40-50 százaléka szerezte meg az alapdiplomát - közölte Bakonyi. A mesterképzéseknek így lényegében nem volt merítési bázisuk: a meghirdetett 21 700 támogatott férőhelyre mindössze 17 ezren jelentkeztek. Összességében (tehát a költségtérítéseseket is ide számítva) is mindössze 27746 hallgató jelentkezett, de csak a felük került be - szeptembertől mindössze 12221 hallgató tanulhat mesterképzésben.

Sokakat azért kellett elutasítani, mert nem is volt diplomájuk (februárban, amikor jelentkeztek, még azt hitték, lesz). Bakonyi László szerint volt ugyan olyan intézmény, amelyik alacsony teljesítmény miatt nem vett föl egy-egy jelentkezőt, de az elutasítások oka többnyire a diploma hiánya volt.

Bár korábban a harmincszázalékos továbbtanulási korláttal riogattak egyes szakértők (mesterfokozaton csak az évfolyam 30 százaléka tanulhat tovább), igazi felvételi verseny valójában nem volt; az elutasításoknak sehol nem volt oka a helyhiány. Sőt nappali tagozaton a meghirdetett képzések 53, részidős képzésben pedig a 27 százalékát jelentkező hiányában el sem tudták indítani. Így viszont rendkívül alacsony teljesítménnyel is be lehetett kerülni most a mesterszakokra. A felvételi teljesítményt itt - az alapképzéstől eltérően - egy 100 pontos rendszerben számolják, amelynek szempontrendszerét az intézmények állíthatják össze. A bekerüléshez mindenképpen szükség van egy korábban szerzett diplomára: többnyire ennek minősítését, a korábbi felsőoktatási teljesítményt, a szóbeli vagy az írásbeli felvételi vizsga eredményét veszik figyelembe, de írathatnak motivációs levelet is, tarthatnak szakmai alkalmassági vizsgát, és pluszpontokat is adnak a nyelvvizsgáért vagy a hátrányos helyzetért.

Mesterképzésben tehát nem hasonlíthatók össze az egyes intézmények ponthatárai (hiszen eltérő kritériumok alapján számolt pontokat vetnének össze), ugyanakkor sokatmondó adat, hogy mindössze egy helyen volt maximális, 100 pontos határ, ellenben támogatott képzésben két, költségtérítéses képzésben 27 szakra is be lehetett kerülni 1-24 közötti pontszámmal. A legtöbbször egyébként 50-74 pont között állapították meg a felvételi küszöböt.

Támogatott képzésben a legalacsonyabb ponthatárok épp két tanárszakon születtek: a Szegedi Tudományegyetemre informatikatanár szakra 22, az ELTE-re matematikatanár szakra 23 ponttal lehetett bejutni. - Ez rendkívül alacsony teljesítmény - mondja Bakonyi László -, ezt az eredményt egy kettes oklevéllel, szintén elégséges korábbi tanulmányi pontokkal, valamint egy, az alapfokú diplomához amúgy is kötelező nyelvvizsgával már el lehet érni.

Támogatott póthelyek még vannak

Tízezer, mesterszakra előirányzott, államilag támogatott férőhely - érdeklődés hiányában - lényegében "elveszett". Ezeket már csak költségtérítéses formában hirdethetik meg a pótfelvételire. Január óta azonban 47 új mesterszakot akkreditáltak, amelyeket pótfelvételin lehet meghirdetni, így összesen 1140 támogatott férőhely még várja "gazdáját" a mesterképzésben. Alapképzésben és felsőfokú szakképzésben viszont a pótfelvételin már csak költségtérítéses helyekre lehet majd pályázni. A pótfelvételire augusztus 10-ig kell jelentkezni: itt már csak egy szakot lehet megjelölni. (V. A. D.)

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.