Este kilenckor az utolsó szabad asztalt sikerül megcsípni a Hajós utca és az Ó utca sarkán, a bicikliket is alig lehet kikötni, annyi van már az oszlopokhoz, Demszky-karókhoz láncolva. A sarki teraszok és amelyek még a közelből látszanak, talán a hőség miatt is zsúfolásig vendégekkel, a széksorok között oldalazva kerülgetik egymást a gyalogosok, a turisták és a kutyával esti sétára induló helyiek.

Ferenccel elfoglaljuk a szabad asztalt a fal mellett, ő is egy sört kér, epésen hozzátéve, "amíg még lehet". "Pont azért jöttem vissza Amerikából, mert ott mindent túl szigorúan vesznek, pedig arra hajnali kettőkor volt a kötelező záróra. Budapest szabad levegőjét semmivel sem lehet összehasonlítani, a pesti belváros e része pedig igenis a magyar Soho. A Józsefváros szélén lakom, szórakozni vagy akár egy sört meginni mindig a VII. vagy a VI. kerületbe jövünk. Erre most tönkreteszik az egészet a csendrendelettel, aki hangoskodni meg kapualjakba hányni akar, annak nem kell egy ilyen teraszra beülnie, készre teheti magát az utcán vagy otthon is, azt nem tiltja semmi, kijárási tilalom még nincs szerencsére. Én meg nem alkesz focidrukker vagyok, felettem ne anyáskodjon az önkormányzat, ha este 11-kor szottyanna beülni kedvem egy pohár borra. Legfeljebb nem megyünk otthonról anynyira messzire, majd csak a szomszédos Erzsébetvárosba."

"Erről ma hallok először" - mondja leesett állal a pincérlány, amikor a szeptembertől életbe lépő helyi szabályról mesélek neki. Dolgozott korábban a Kempinskiben és több hasonló, teraszos vendéglátóhelyen, azt mondja, mindenhol vannak állandóan panaszkodók vagy kekec gondnokok, akiknek soha semmi sem jó. Ennek ellenére a panasz szerinte is jogos lehet, főleg nyáron, amikor éjszakára is nyitva hagyják az ablakokat, de a rendelet szigorúsága azért túlzás. A helyen épp este 8-kor kezdődik a frekventáltabb időszak, és általában éjfélig, fél egyig tart az erős forgalom, a vendégek többsége külföldi.

A járókelők megosztottak a kérdésben. A fiatalabbak háborognak a tiltás miatt, egy kutyasétáltató asszonyság szerint viszont nem árt féken tartani a dajdajozókat, de szerinte inkább a problémás vendégekkel van gond. Kapualjakba vizelni, éjjel ordítani most is büntetendő, csak e szabályokat senki sem tartatja be, nyilván könynyebb a vendéglátósokkal keménykedni - mondja.

"Ezt a hülyeséget valamelyik agyonkvalifikált városatya találta ki egy íróasztal mellett, azt hiszik, egy tollvonással minden megoldható, amelyről velünk ráadásul eddig senki semmit sem egyeztetett" - ezt már egy szórakozóhely üzemeltetője mondja, a Király utca terézvárosi oldalán. "Milliókat költöttünk a hely hangszigetelésére, befedtük az udvart" - mondja. Ő sem tagadja, a szórakozóhely bizony zajjal jár, és az a környező lakásokban is hallatszik. "A múltkor is valaki ránk hívta a rendőrséget, a járőr fel is ment a panaszos lakásába. Hallotta a kocsmát, de szerinte sem volt zavaró. A környező házak kapuira rendszeresen üzeneteket teszünk, ha bárkinek is gondja volna velünk, csak szóljon. Mi próbálunk együttműködni, szemből egy néni panaszkodott, hogy esténként beszűrődik tőlünk a füst a fürdőszobájába, ezért a tetőréseket azonnal befedtük purhabbal".

Szerinte azt is a politikusok döntötték el annak idején, hogy a belváros e része szórakozóhely legyen, mert erre jön a külföldi, ha viszont jelenlegi formájában lép életbe a terézvárosi csendrendelet, akkor nem fogja megérni a mostani helyen működniük. "Semmi gond, legfeljebb átmegyünk egy másik kerületbe, és oda fizetünk adót, mondjuk a Király utca túloldalára. Onnan biztos csak a VII. kerület felé megy a zaj." Egyelőre ott tartanak, hogy az érintett vendéglősökkel egy asztalhoz ülnek, összefognak és ügyvédet fogadnak. (Szombat este száz bártulajdonos ült össze megbeszélésre a Piafban, és érdek-képviseleti szervezetet alakítottak.)

Becslések szerint másfél-kétezer egységet érinthet a nyitvatartási regula, ebből nagyjából félezer vendéglátó- és mulatóhelyet, a teljes Pesti Broadway-t, annak folytatását, a Liszt Ferenc teret, és olyan, ismert és felkapott szórakozóhelyet, mint a Moulin Rouge, a Kiadó, a Szilvuplé, a Picasso Point, a Balettcipő, a B7, a Retropolis, vagy a Kuplung. Egy civil szervezet az Alkotmánybíróság előtt támadná meg a szabályt, péntek este pedig tiltakozásul mintegy háromszázan koccintottak egyszerre a Jókai téren, szigorúan alkoholmentes itallal.

A terézvárosi képviselő-testület által július közepén csaknem egyhangúlag elfogadott rendeletmódosítás értelmében - a szállodákat és a kerület egyetlen benzinkútját kivéve - minden üzlet, vendéglátó-ipari egység és szórakozóhely főszabályként csak este tíz óráig tarthat nyitva. Ha viszont megszerzi az üzlet a lakók legalább kétharmadának hozzájárulását, akár hajnali egyig is, illetve akár reggel hatig is nyitva lehetnek, utóbbi esetben viszont szeszt nem árulhatnak.

Egyelőre erősen kérdéses, hogy a papíron megfogalmazott szigort a valóságban miként fogják betartatni, a VI. kerület egyet mindenesetre elért a csendrendelettel: példátlan szivárványkoalíciót kovácsolt az ellenzőkből. A vendégek és a vendéglátósok mellett a főváros, az SZDSZ-es tanácsnok, az MDF, a kerület fideszes polgármesterjelöltje és jobbikos képviselője is feleslegesnek, betarthatatlannak, a budapesti éjszakai életet elsorvasztónak tartja az új szabályokat.