Rendőrkutya-toborzás Miskolcon
Három hete, amikor a megyei főkapitányság az első ilyen akcióját hirdette meg, tizenkilenc felajánlott kutyából négy ment át a vizsgán és kezdhette meg kéthetes egészségügyi karanténnal induló szolgálati pályafutását. Akkor a gazdák által felkínált kutyák mellett felvettek egy menhelyről érkezett állatot is. Ezúttal a jelentkezők kevésbé voltak ügyesek vagy rátermettek, egyedül a szlovákiai Zólyomból érkezett Art Marcus nevű fekete kutya vette sikerrel az összes akadályt.
- Az ilyen kutyavásár lehet a leghatékonyabb módja az állomány feltöltésének, hiszen az alapkiképzésen már túlesett fiatal kutyák közül választhatjuk ki a legmegfelelőbbeket - mondta érdeklődésünkre Vereckei Csaba megyei rendőrfőkapitány. - Azért döntöttünk a saját toborzás mellett, mert az ORFK dunakeszi kiképzőtelepe nem tud annyi kutyát adni, mint amenynyire a területi szerveknek igényük lenne, nekünk viszont most kell erősítenünk a közterületi jelenlétet, és a kutyás járőr egymaga is kimehet az utcára, hiszen van védelmezője. Borsodban jelenleg 27 kutyánk van, de az év végére ötvenre emelnénk a létszámot. A vásár egyébként kifizetődő lehet, hiszen a vételár alku eredménye, a múltkor kétszázezer forintos átlagáron sikerült új kutyákra szert tenni.
A toborzásra többnyire tenyésztők és kiképzők hozták el állataikat, de akadt, aki otthoni kedvencét ajánlotta fel. A biztonsági őrként dolgozó Demján Zsolt Roky nevű kutyáját azért hozta el, mert lakótelepi lakásba költözik. Roky azonban elsőként bukott ki a teszten - megriadt a gépkarabélyból leadott lövések hangjától.
- Reménytelen, a gazda lábánál keres menedéket, pedig neki kellene védenie az embert - írta be a felvételi jegyzőkönyvbe Buda Zoltán, a megyei kutyás szolgálat szakvezetője.
- Kérjük a következőt.
Ám a következő kutya, egy kétéves rottweiler is megretten a lövésektől. A reménybeli eladók megjegyzik, erre nem lehet betanítani az állatot, ez a génjeikben van. Vagy megijednek a hirtelen hangoktól, vagy nem. Egy fiatalember petárdákkal tesztelte saját kutyáját, azt jól tűrte, nem érti, miért ijedt meg a felé futó, gépkarabélyból vaktölténnyel háromszor tüzelő, nagydarab kiképzőtől.
Oláh Gyula jászberényi rokkantnyugdíjas harminckét éve tenyészt és képez ki saját módszerei szerint őrző-védő kutyákat, például azzal, hogy motorkerékpár mellett futtatja őket. Miskolcra öt kutyával jött, de egyik sem felelt meg.
- Az épületben, zárt térben jól viselkedtek - mondja -, amikor a kiképző karjára kellett ráfogni, azt is hibátlanul teljesítették, a civil támadásra nem reagáltak jól. Nem látták a kitömött kart, amit el kell kapni. Jogos a döntés, hiszen az utcán sem tesznek fel kiképzőkart magukra a bűnözők, ezeket a kutyákat sajnos még képezni kell.
- Az a baj, hogy tizenöt éve a kutyanepperek miatt megváltozott a génállomány - találgat Gyetvai László jászsági tenyésztő -, abban az időben nem kellettek az agresszív, azonnal támadó kutyák, mert nem tudtak gyorsan túladni rajtuk. Mostanra már a simogatni való, csak parancsra ugró állatok vérvonala erősödött meg. Nálunk legalábbis. Ötven kutyám van, és ez a szolidabb vérvonal lett erősebb. A dunakeszi telepen korábban sok kutyámat megvették, itt most nem sikerült üzletet kötni. De semmi baj, fiatal kutya mind, gyakorlunk tovább.