Ötödével több ügyész kell
Az Alkotmánybíróság a veszprémi bíróság egyik bírájának indítványára 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely az ügyész számára lehetővé tette, hogy a törvényben felsorolt ügytípusok kivételével ne vegyen részt a tárgyaláson. Az AB döntésével a törvény úgy módosult, hogy "a tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező". Ez azt jelenti, hogy a jövőben a tyúkpereket is végig kell ülnie az ügyésznek.
A törvényt megtámadó bíró azzal érvelt, hogy a büntetőeljárásban a jog pontosan elhatárolja a bírói és az ügyészi feladatokat. A bíró dolga az igazságszolgáltatás, s nem a vádképviselet. Márpedig ha az ügyész nincs jelen a tárgyaláson, a bírónak ki kell lépnie a szerepéből, alkalmasint az ügyész helyett kell a bizonyítási eljárást (vagy annak egy részét) lefolytatnia. Az AB egyetértett ezzel. A törvény eredetileg csak akkor tette kötelezővé az ügyész részvételét a tárgyaláson, ha a vádlottat öt évnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekményért állították bíróság elé, vagy ha a vádlott előzetes letartóztatásban várta a döntést, illetve ha megállapították kóros elmeállapotát.
Kovács Tamás legfőbb ügyész szerint az AB döntése nyomán 30-35 százalékkal nő az ügyészség leterheltsége. Nem is a munka mennyisége emelkedik majd lényegesen, hanem a tárgyalásokon eltöltött idő. Ahhoz, hogy minden peren képviseltetni tudják magukat, januártól - a Legfőbb Ügyészség számításai szerint - legalább 230 új ügyészt kellene munkába állítani. A helyzetet súlyosbítja, hogy a parlament a közelmúltban úgy döntött, hogy a jövőben az ügyészség gyakorolja majd a törvényességi felügyeletet a társasházak működése felett. Sólyom László államfő megfontolásra ugyan visszaküldte a törvényhozóknak ezt a törvényt, fennáll azonban a "veszélye", hogy azt újra, változtatás nélkül fogadják el. Ez esetben további 70 új ügyészi álláshelyre lesz szükség országosan.
Azaz csak e két döntés hatására összességében több mint húsz százalékkal kellene növelni a ma 1600 fős ügyészség létszámát. Erre nincs pénze az ügyészi szervezetnek.
Akkor sem lenne jobb a helyzet, ha meglenne a pénzügyi fedezete 300 új ügyész munkába állításának. Egy végzett joghallgató ugyanis két év fogalmazói és egy év titkári munka után válhat ügyésszé. Ha most azonnal felvennének 300 ügyészi pályára vágyó végzett jogászt, három év múlva lehetne belőlük minden pertípusban tárgyalóképes ügyész.
