Jelentősen megemelkedett az idén a felvételi küszöb: a tavalyi átlagosan 343 pont után most 360 pontot kellett elérni a bejutáshoz. Igaz, sehol sem kértek maximumot (480 pontot), a legmagasabb ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán született: ide 469 pontra volt szükség a sikeres felvételihez. Amúgy is elsősorban a gazdasági képzési területen emelkedtek a ponthatárok. Szintén 400 pont fölötti teljesítményre volt szükség az olyan "divatos" szakokon, mint a kommunikáció és médiatudomány, vagy a szabad bölcsészet, de jobb teljesítményre volt szükség most ott is, ahol csökkentették a keretszámokat - vagyis a jogász-, a bölcsész- vagy a társadalomtudományi képzésekben. Szintén magasabbra került a felvételi léc a műszaki, az informatikai és a természettudományos területeken is. A pszichológia szakokon viszont csökkentek a ponthatárok, az orvosképzés pedig vegyes képet mutat.

A ponthatárokat rengeteg tényező alakítja egyidejűleg: a jelentkezők száma, teljesítménye, preferencia-sorrendje és a férőhelyek száma. Tavalyhoz képest a pontszámítás alapja nem változott: az idén is maximum 480 pontot lehetett elérni a felvételin az érettségi és a középiskolai eredmények alapján, illetve a nyelvi és tanulmányi többletteljesítményekkel. Az idén az érettségi átlagosztályzat azonban egy egész tizedet javult: 3,55-ről 3,65-re. A helyekért folytatott verseny is nagyobb volt, hiszen több mint 127 ezren felvételiztek most, ez pedig tavalyhoz képest éppen 27 ezerrel több diákot jelent.

Költségtérítéses szakokra csupán mintegy 17 ezren jelentkeztek első helyen. A többség leginkább államilag támogatott képzésre szeretett volna bejutni, finanszírozott szakokon ugyanakkor szeptembertől alap, osztatlan és felsőfokú szakképzésben csak 56 ezren tanulhatnak. Mesterképzésben viszont 21 ezer támogatott férőhely volt, de ezekre csupán 17 ezren jelentkeztek első helyen. Közülük is csak 14 ezren pályáztak elsősorban támogatott képzésre.

Összességében így mintegy 95 ezren kerülhettek be most az egyetemekre és a főiskolákra. Az államilag támogatott alap-, osztatlan és felsőfokú szakképzésre több mint 54 ezer diákot vettek föl, így a keretszámok itt csaknem teljesen beteltek. Melléjük további 30 ezer költségtérítéses hallgató került be. Mesterképzésre mintegy tízezer támogatott hallgatót vettek föl, több mint kétezren pedig költségtérítéses képzésben tanulhatnak szeptembertől.

A ponthatárok alakulásában az is fontos tényező, hogy mekkora a túljelentkezés egy-egy szakon vagy intézményben. Ezekben csak kisebb elmozdulások történtek a tavalyihoz képest. Az idén is az ELTE bizonyult a legnépszerűbb intézménynek a maga 13 ezres első helyes jelentkezőjével, a második a Szegedi Tudományegyetem lett 10 ezer felvételizővel, a Debreceni Egyetemre több mint 9700, a Pécsi Tudományegyetemre pedig csaknem 8500 diák szeretett volna elsőként bejutni.

A legnépszerűbb szak az idén is a turizmus-vendéglátás volt több mint ötezer első helyes jelentkezővel, ezt követte a gazdálkodási és menedzsment szak 4300 pályázóval, de helyet cserélt a mérnök-informatikus, illetve a kommunikáció és médiatudomány szak (mindkettő valamivel több mint 3000 jelentkezőt tudhat magáénak).

A ponthúzó algoritmus egyszerre vizsgálta tehát a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók keretszámát és az intézményi kapacitásszámokat, vagyis azt, hány hallgatót képesek összességében fogadni az adott intézményben.

A ponthúzó algoritmus a jelentkezőket a pontszámuk alapján szakonként országos rangsorba állította, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezte őket az általuk első helyen választott intézménybe és szakra. Ha egy intézmény már feltöltődött a kapacitása határáig, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre vette fel, és így tovább. Ez a folyamat addig zajlott, amíg az adott képzési területen, illetve szakon a felvettek száma el nem érte az országosan felvehető államilag támogatott keretszámot. Az algoritmus ezután a költségtérítéses jelentkezők között dolgozott tovább, akik közül annyit vett fel, amenynyit az intézmény kapacitása enged.

A felvételi döntésről augusztus 1-jéig az Oktatási Hivatal postai úton is küld majd egy hivatalos értesítőt, egy úgynevezett besorolási határozatot. Ebben szerepelnek a jelentkező által elért pontszámok és a megjelölt képzések ponthatárai. Sikeres felvételi esetén az is olvasható lesz a levélben, hogy melyik szakra jutott be a jelentkező, sikertelen felvételi esetén pedig az elutasító döntés áll majd a levélben.

Korábban minden megpályázott képzésről egyesével kaptak választ a felvételizők, így előfordult, hogy valaki elsőként csupa elutasításról szóló levelet kapott kézhez, holott sikeresen felvételizett. Mivel mindenki csupán egy helyre nyerhetett felvételt, ha valaki valahova már bejutott, a többi helyről automatikusan törölték a jelentkezését. Az ebből fakadó félreértések elkerülésére küldik most már inkább egyben a felvételi döntést.

Szintén tavaly változtak meg a fellebbezés szabályai: már nem az adott intézmény vezetőjéhez, hanem az Oktatási Hivatalhoz kell fordulni a panasszal, legkésőbb augusztus 17-ig. Tavaly több mint ötszázan sikeresen fellebbeztek. Jogorvoslatot azonban csak a felvételi eljárással kapcsolatos jogsértés vagy pontszámítási hiba miatt lehet kérni, az érettségi értékelését már hiába is kifogásolná a jelentkező.

Aki még ekkor sem jár sikerrel, próbálkozhat a pótfelvételin, amelyre az idén elektronikus úton is lehet jelentkezni a www.felvi.hu-n. Több mint tízezer üres hely maradt még az egyetemeken és a főiskolákon - igaz, alapképzésben és - idén először - felsőfokú szakképzésben már csak költségtérítéses szakokra lehet pályázni. Mesterképzésben viszont vannak még támogatott helyek: a január óta újonnan akkreditált 47 szakon hirdethettek meg az intézmények finanszírozott képzéseket.

A pótfelvételi során csak azok jelentkezhetnek, akik a normál eljárásban nem jutottak be sehová. Most már csak egy helyre lehet pályázni az Oktatási Hivatal vagy az Educatio Kht. ügyfélszolgálatain, illetve a felsőoktatási intézményekben beszerezhető űrlapokon. A jelentkezéseket augusztus 10-ig kell postára adni.

A pótfelvételi eljárási díja 5 ezer forint, de a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű diákok 50, illetve 100 százalékos kedvezményt kaphatnak - feltéve hogy jogosultságukat a megfelelő dokumentumokkal igazolják.

Az alapképzésre pótfelvételizőknek nem kell újból vizsgázniuk, hiszen továbbra is az érettségi vizsgák eredményeiből számolják a pontokat. Az érvényes ponthatárnál alacsonyabb pontszámmal ezért nem is érdemes pályázni az adott szakra; a bejutási küszöb csak emelkedhet a pótfelvételi során. Mesterképzéseknél olykor kritérium a szóbeli vizsga is: ezekre augusztus 24-28-a között kell sort keríteni.