Kapanyél, vagy csúcslézer?
- Miért kell nekünk neutronkutató Debrecenbe vagy csúcslézer Szegedre?
- Számtalan előnye miatt. Egy ilyen berendezés működtetése komoly kihívás, tudományos műhelyek több évtizedre szóló vállalkozása. A csúcstechnológiának otthont adó ország felkerül a világ tudományos térképére, részévé válik a nemzetközi szakmai vérkeringésnek. Segíti az ország tudományának, oktatásának a fejlődését is. Egy ilyen berendezés húzóhatást gyakorol a környék iparára is. Aki egy kontinentális jelentőségű nagyműszer üzemeltetőjétől kap megbízást, az a technológia élvonalát tudja, megfelel a legszigorúbb minőségi követelményeknek.
- Ha meg is nyerjük, ki működteti például a szuperlézert? Alig van fizikushallgató az egyetemeken, a mérnöki szakokra elképesztően alacsony pontszámokkal is be lehet kerülni.
- Ha a jelenlegi trendek nem változnak, elképzelhető, hogy nem tudjuk működtetni. A probléma azonban sokkal általánosabb: lesz-e elég szakember, hogy helytálljunk a nemzetközi gazdasági versenyben? Ha lesznek szakemberek, akkor részt tudunk venni a nagyberendezés működtetésében is. Ha nincsenek megfelelően képzett, fiatal szakembereink, akkor minden, ami csúcstechnológia, ami innovációt igényel, elkerüli az országot. Ekkor az, hogy nem tudunk részt venni a berendezés működtetésében, csak egy sokadlagos probléma lesz. Katasztrofális hatású hungarikum, hogy a természettudományostanár-képzés a hallgatói érdeklődés hiányában lényegében megszűnt. E téren azonnal kell intézkedni. Például villámgyorsan be kell vezetni egy ösztöndíjat, amit nem kell visszafizetni, ha a matematika, a kémia vagy a fizika szakos tanár adott ideig a pályán marad.
- Mi az ön forgatókönyve?
- Ha a mai folyamatok maradnak, akkor azt mondom, hagyjuk abba a versengést, mert mire felépül bármelyik csúcseszköz, méltatlanok leszünk a működtetésére. Bizonnyal konstrukciós hiba az optimista szemléletem, de hiszek abban, hogy rövid idő alatt presztízse lehet a természettudományos képzettségnek, hogy az állam a jelenleginél jóval hatékonyabban támogatja majd az innovációt. Nem hiszem, hogy le kell mondanunk a magas hozzáadott értékű munkahelyekről, és a nagyok asztaláról lehulló maradéknak kell örülnünk. A globalizációt lehet kárhoztatni azért, mert a legolcsóbb munkaerőt keresi, de ugyancsak a globalizációra jellemző, hogy azt a szaktudást is megtalálja, amely másutt nem áll rendelkezésre. A globalizációból tehát nyerni is lehet, nem csak veszteni. Ha mi a kapanyélért versengünk, az nagyon kemény lesz, mert igen olcsó versenytársaink lesznek. Ha különleges szaktudást, kreativitást mutatunk fel, akkor megtalál bennünket a csúcstechnológia. Könnyű megjósolni, hogy az egyik vagy a másik verzió esetén mennyi lesz a jövőben az átlagfizetés Magyarországon. Nem hiszek abban, hogy az ország összeomlik, de azt könnyen elképzelem, hogy egy hosszú távon szegénységet garantáló pályára állunk. Élni fogunk, de a gyerekeink is szegények lesznek. Én nem erre, hanem a versenyképességre, az innovációra szavazok.
- Miért fontos az innováció?
- Egy vállalat alapesetben a hatékonyságával, illetve az alacsonyabb munkabérrel lehet versenyképes. Csakhogy Európa fejlett részén a hatékonyság már olyan szintű, hogy ezen a területen sok tartalék nincs, marad tehát a munkabér. Van azonban egy sokkal jobb alternatíva is. Aki innovatív, és mindig új termékkel jön ki, annak extraprofitja lesz, amiből az újabb fejlesztéseit finanszírozhatja, így versenytársaival szemben tartós előnyt szerez.
- Csakhogy nálunk a kis- és közepes vállalatok döntő többségénél nincs pénz innovációra.
- Ez igaz, sajnos a szektorra általánosan az jellemző, hogy gyakorlatilag nincs fejlesztéssel foglalkozó szakember. Hiába is lenne pénz fejlesztésre, nincs akire rábízzák a feladatot. Szerencsére az ellenkezőjére is van példa. Az Innovációs Nagydíj egyik korábbi nyertese a Mediso. A 120 fős hazai vállalkozás a világon páratlan gammakamerájával kísérleti gyógyszerkutatók kezébe adott egy igen hasznos, új eszközt. Innovativitásuk révén saját területükön piacvezetők lettek, biztos a jövőjük.
- Sokszor hallani, hogy a gazdasági világválság hatására a jövőjüket fontosnak tartó országok a tudományra, az innovációra adnak több pénzt. Van ilyen ország?
- Ilyen az Egyesült Államok. Barack Obama elnök áprilisban meghirdetett programjában azalapkutatások támogatását megduplázta, és jelentős pluszforrásokat ad az oktatásra. Nicolas Sarkozy francia elnök júniusban pedig arról beszélt, hogy akár az államadósság terhére is többletpénzt kell adni az innovációra és az oktatásra. Sarkozy szerint van jó és rossz adósság. Az ország jövőjébe való befektetés jó adósság - ilyen a tudomány, az oktatás. Az egyik napról a másikra való megélhetésre elköltött pénz rossz adósságot termel.
- Nálunk is pezseg ez a terület. A tavasszal újjáalakult kormány egyéves működése után megszüntette az innovációért és a kutatás-fejlesztésért felelős miniszteri posztot, majd az adótörvények megszavazása előtt olyan ötlet is felmerült, hogy az állam nem utalja át az innovációs alapba a vállalatok által befizetett összeggel azonos hozzájárulást.
- Az innovációt övező intézkedésekből eddig főként rossz üzenetek olvashatók ki. Annak sem örültem, hogy a lépéseket nem egyeztették velünk. Ugyanakkor kormánytagokkal folytatott beszélgetések alapján - lehet, hogy javíthatatlan optimizmusom miatt - azt szeretném hinni, hogy a Bajnai-kabinet sem írta le az innovációt. Nem könnyű ilyen helyzetben a tisztánlátás. A kormányzatnak ezért le kellene ülnie az innovációs szféra képviselőivel, hogy tisztázzuk a problémákat. A miniszteri poszt megszüntetése egyébként nemcsak az ágazat kevésbé hatékony képviselete miatt káros, hanem azért is, mert amikor egy éve Molnár Károly innovációs miniszter lett, egyúttal megszűnt a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium. Most se miniszter, se kollégium.
- Nagyon messze vagyunk a kutatásra, innovációra adott állami pénzek uniós átlagától. Nálunk a nemzeti össztermék egy százaléka sem jut a területre, az uniós átlag 1,8 százalék. Minden körülmények között növelni kell az innovációs támogatást?
- Igen, de a hatékonyságra is ügyelni kell. Nálunk e téren sok a tennivaló. Két-három évente változnak a pályázati kiírások, az adott célokra felhasználható keretek. A jogi környezetet is át kell tekinteni. Szörnyű bürokratikus szamárságokat kell ugyanis leküzdeni. Több kellene hogy jusson az alapkutatásra, még akkor is, ha tudjuk, hogy nem minden eredmény hasznosul. Ha nincs pénz, akkor ötletek sem lesznek. Ha a kifizetések lassúak, az nagyon nagy baj. A versenytársak nem várnak, az ötletek szavatossági ideje nagyon gyorsan lejár. Nem lehet azt a projektet jövőre támogatni, ami az idén releváns. Az a pénz, ami az innovációból idén hiányzik, jövőre nem pótolható.
- Mit vár el bármely kormánytól?
- Értse meg, hogy az ország jövője kritikusan függ a szakember-utánpótlástól. Az innovációs rendszer összecsiszolása is elengedhetetlen. Minden olyan elem megtalálható az országban, ami egy sikeres innovációs rendszer alapvető része, de az egész nem működik.
- Milyen esélyt ad a debreceni neutronkutatónak, illetve a szegedi szuperlézernek?
- A neutronkutatót, ahogy én értem, megszerezte a Lund. A szegedi szuperlézerről biztató egyeztetéseket folytatunk. A helyszínről rövidesen dönthetnek. Azt reméljük, hogy a Prága-Szeged kettős lesz a nyertes.
