Bár az idén sem kellett sehol megütni a maximumot - azaz sehol nem lett 480 pontos a felvételi küszöb -, jelentősen emelkedtek a ponthatárok. A tavalyi, átlagosan 343 pont után az idén 360 pontra emelkedett a léc. A legmagasabb ponthatár 469 lett: ennyit kellett elérni a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán.

Elsősorban a divatszakokon emelkedtek a ponthatárok: 400 fölött kellett elérni például a gazdasági szakterületre vagy a szabadbölcsészet, a média és kommunikáció szakokra pályázóknak. Ott is emelkedett - akár 10-15 ponttal is - a küszöb, ahol a munkaerő-piaci visszajelzések tükrében csökkentették a támogatott keretszámot. Így például a bölcsész-, a társadalomtudományi és a jogászképzésekre lehetett most nehezebben bekerülni. A reménybeli jogászoknak az idén is az ELTE-re volt a legnehezebb bekerülniük: tavaly 404, az idén 426 pont kellett ehhez.

A rendre nagyon népszerű pszichológia szakon viszont az idén csökkentek a ponthatárok: az ELTE-re és a Károli Gáspár Református Egyetemre elég volt három ponttal kevesebb, vagyis 453 pont. Orvosképzésben az egyik helyen csökkent, a másikon nőtt a ponthatár, gyógyszerész szakra például a Debreceni Egyetemre volt a legnehezebb bejutni: 411 pont kellett.

A tavaly meglehetősen gyenge eredményt felmutató műszaki, informatikai és természettudományos képzési területnek sem kell szégyenkeznie: több és jobb teljesítményű hallgatót tudtak most fölvenni. A kormány próbálja ezekre a területekre orientálni a fiatalokat; tavaly azonban hiába emelték a keretszámokat, meglehetősen alacsony - sok esetben 160 pontos - ponthatárok mellett sem tudták betölteni a helyeket. Az idén azonban a természettudományos szakokra például 700-zal, műszaki szakokra 350-nel több hallgatót sikerült fölvenni.

A felvételizők összességében is jól teljesítettek. Jellemzi a helyzetet, hogy bár a Szegedi Tudományegyetem kémia szakán 169 pont volt a határ, a fölvettek átlaga 345 volt. Sehova nem vettek föl viszont 160 pontos eredménnyel hallgatót. Az idén még ennyi volt a minimum, amit el kellett érni, de a legrosszabb teljesítményű fölvett hallgató is 180 pontot hozott. Ettől függetlenül születtek 160 pontos határok, de kizárólag költségtérítéses képzésben. Ennek oka, hogy bár többnyire az utolsó fölvett hallgató eredményével egyezik meg egy szak ponthatára, az intézmények több esetben - a pótfelvételire gondolva - lejjebb tették a lécet. A pótfelvételin ugyanis nem lehet az eredeti ponthatárnál alacsonyabb eredménnyel bekerülni.

Összességében így a több mint 127 ezer jelentkezőből úgy 95 ezret vettek föl az egyetemekre és a főiskolákra.