Az önkormányzatok - más lehetőségük nem lévén - öt éve kezdtek próbálkozni azzal, hogy szabaduljanak a pénzfaló kórházaiktól.

A működtetésbe átadott intézmények jellemzően olyan kisvárosi kórházak, amelyek létéhez a tulajdonos önkormányzat ragaszkodik, de a tevékenységét már nem tudja finanszírozni, ingatlanállományuk erősen leromlott. Orvost már rég nem képesek odacsábítani. (A szakemberhiány Ózdon a működést veszélyeztette.)

Az ÁSZ szerint a kórházak gazdálkodásának átalakítása önmagában nem bizonyult elegendőnek a rentábilis működtetéshez. Hiszen így részben újabb költségelemek keletkeznek: például a társaságba bevitt vagyon amortizációja, az iparűzési adó, a 13. havi bér előteremtése. A befektetés megtérülésére esély sincs, sőt, a rendszer átpolitizáltsága miatt könnyű elveszíteni a működtetésre elnyert intézményeket.

Az új működtetők az orvoshiányt kevesebb orvost igénylő kórházi osztályszerkezet kialakításával próbálják gyógyítani. Az orvosok többségét az alkalmazotti illetményhez képest magasabb bérrel, de közreműködői szerződéssel, teljesítményarányos díjazással foglalkoztatják. Az érintetteknél így kettős jogviszony áll fenn, miközben már a szerződés megkötésének pillanatában felmerül a "színlelt szerződés" gyanúja.

A szerződéseket valójában a teljes munkaidőre, a kötelező pihenőidőre, a túlmunka kifizetésére vonatkozó szabályok megkerülésére kötötték - állítják a számvevők.

A vizsgálat idején, 2006 és 2008 között hét kórházat adtak át profitorientált vállalkozásoknak, közülük öt gazdálkodását alaposabban is szemügyre vette az Állami Számvevőszék. A HospInvest intézményei közül a hatvanit és a gyöngyösit, a Medisyst Egészségügyi és Befektetési Kht. mezőtúri, tapolcai intézményét, valamint a Medcenter Kft. ózdi kórházát vizsgálta. Ózd kivételével mindenhol volt létszámleépítés, igaz, ezt még a pályáztatás idején hajtották végre az önkormányzatok.

A számvevők megállapították: a működtetők által átvett vagyon értékének megőrzése önmagában a hatékonyabb munkaszervezéssel és a co-paymenttel (önrészfizetéssel) nem tartható meg.

Ugyanakkor tény, hogy a kórházműködtetőknek általában több vállalkozásuk is van az egészségügyben, s így élni tudnak a nagybani beszerzés lehetőségével, valamint szigorú protokollokat alkalmaznak a takarékosság érdekében. Csakhogy a keletkező megtakarítás sem elegendő a vállalt fejlesztésekre. Azaz ahhoz, hogy teljesíteni tudják a szerződésben vállalt fejlesztéseket, más forrásokat kell bevonniuk.

A három vizsgált kórházlánc-üzemeltető eddig összesen valamivel több mint ötmilliárd forintot költött felújításra, eszközfejlesztésre, a pénzt uniós és egyéb pályázati forrásból, tulajdonosi, önkormányzati támogatásból, banki hitelből biztosították - derül ki a jelentésből.