Több ezer úgynevezett "Ratkó-gyerek" kerülhet utcára január elseje után, ha a kormány nem terjeszti rövidesen az OÉT elé a korengedményes nyugdíjrendszer fenntartását. Az utóbbi időben számos, elbocsátásokra kényszerülő munkáltató élt e lehetőséggel, vagyis az előre hozott nyugdíjra egy évvel később jogosult alkalmazottjától úgy vált meg, hogy fizeti egyévnyi nyugdíját, így mentve meg a munkanélküliségtől. Az év végével viszont hatályát veszti az a kormányrendelet, amely szerint a munkáltató legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás előtt egy évvel megállapodhat erről dolgozójával, ha az az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort legkésőbb a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti. Ez a lehetőség idén még az 1952-ben születetteket érinti. Az egy évvel később születetteknél erre csak akkor van mód, ha a megállapodást december 31-ig az illetékes nyugdíj-biztosítási szervhez benyújtják.

Sürgető a kérdés rendezése a vasútnál. Márkus Imre, a MÁV Trakció Zrt. vezérigazgatója bejelentette: a teherszállítási üzletágnak válság idején kevesebb mozdonyra, így kevesebb mozdonyvezetőre van szüksége. Megerősítette, hogy elbocsátásokat terveznek, amit első körben korengedményes nyugdíjazással oldanának meg.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete tárgyalna a társasággal. Kiss László elnök szerint a négyezer mozdonyvezető közül 250-300 élhetne a korengedmény lehetőségével - de csak az idén. Kiss szerint indokolatlan lenne a nagyobb mértékű létszámcsökkentés, hiszen regionális szinten már most is kevés a masiniszta. Közölte: ha a tárgyalások sikertelenek lesznek, döntenek a válaszlépésről, s ebben a sztrájk lehetősége is benne van. "Ha a mozdonyvezetők érdeke sérülne, arra elég látványos választ tudunk adni", mondta. Az ugyancsak az elbocsátást kiváltó bércsökkentés a mozdonyvezetők műszakpótlék-megvonásával jár, s az 30 százalékos bércsökkenést okozna. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke, Simon Dezső lapunknak azt mondta: tárgyalnak, de ha nem lesz egyezség, lépésüket a mozdonyvezetőkéhez igazítják.

A kormányfőhöz fordult és aláírásgyűjtést kezdett a napokban a korengedményes nyugdíjendszer megtartásáért a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezet Szövetsége - tudtuk meg Székely Tamás alelnöktől. Sürgetik, hogy az OÉT tűzze napirendre a kérdést.

Az, hogy az OÉT-ben mit tudnak kiharcolni maguknak a szakszervezetek, kétséges. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a kormánynak az OÉT-tel csak konzultációs kötelezettsége van. Csizmár Gábor, a MeH államtitkára ugyanakkor lapunknak úgy nyilatkozott: a Bajnai-kormány nem változtat az eddigi tárgyalási gyakorlatán. Az viszont kétségtelen, hogy az AB-döntéssel gyengül a tárgyalások jogi biztonsága. Csizmár Gábor azt is elmondta, hogy a kormány informális konzultációt kezdeményezett a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselőivel e kérdésről, de azt a szociális partnerek nem igényelték.