Kovács Tamás legfőbb ügyésznek írt levelében Laborc Sándor, az NBH távozó főigazgatója egyebek közt azt hangsúlyozta: azzal, hogy az UD Zrt. ügyében a titkosszolgálat által elrendelt nyomozást az ügyészség fokozott ügyészi felügyelet alá vonta, túlságosan szűkre szabta a rendőrség mozgásterét. Szerinte ennek egyenes következménye volt a nyomozás bűncselekmény hiányában történő megszüntetése.

A feljelentés egyik meghatározó és a közvélemény érdeklődésére is számot tartó kérdése az volt, hogy az UD Zrt. számítógépein fellelhető-e olyan szoftver (kémprogram), amely alkalmas a rejtett behatolásra idegen számítógépekbe, valamint arra, hogy blokkolja a megtámadott számítógép védelmi rendszerét.

Az ügyészség a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértőjét kizárta a nyomozásból, a nyomozó hatóság új szakértőt rendelt ki, akinek egyebek között azt a kérdést tehette volna fel, hogy az UD gépeiben találhatók-e mások számítógépeiben tárolt adatok kifürkészésére, illegális rögzítésére alkalmas programok. A rendőrség a fokozott ügyészi felügyelet szabályai szerint a szakértőt kirendelő határozat tervezetét elküldte a nyomozást felügyelő ügyésznek.

- Ezek után döbbenten értesültünk róla - írja a későbbiekben Laborc -, hogy az ügyész nem engedélyezte a kémszoftver felfedezése egyetlen lehetőségének számító szakértői vizsgálat elvégzését. Amennyiben a fent leírt ügyészi intézkedés valóban megtörtént, úgy arra a következtetésre kell jutnom, hogy az ügyész az adott bűncselekmény bizonyítását jelentősen megnehezítette - szögezi le a levélben Laborc.

A posztjáról lemondott NBH-főigazgató nem érti azt sem, egyes ügyeket miért különítettek el és adtak át más nyomozó hatóságoknak. Az "áttételek" törvényességét Laborc nem vitatja, ám kifogásolja, hogy a más hatóságokhoz áttett ügyekben az UD Zrt. vezetőinek gyanúsítotti elszámoltatása nem történt meg.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozást megszüntető határozata elleni panaszában a nyomozó hatóság számos állításával vitatkozik Laborc. Azzal például, hogy kizárólag az NBH titkos információgyűjtés során rögzített hanganyagai (lehallgatott telefonbeszélgetések) bizonyították volna, hogy "bizonyos személyek az UD Zrt. megbízásából megfigyeltek egy ügyvédi irodát", amint azt a magántitok jogosulatlan megszerzésének gyanújával indított egyik nyomozás megszüntetésének indokaként írták.

Laborc rámutatott, hogy - ismeretei szerint - az UD Zrt.-nél tartott házkutatás során olyan eszközöket foglaltak le (farönkbe rejtett videokamerát, a hozzá tartozó vevőegységet, valamint mobil helymeghatározót és rádióvevőket), amelyek a szakértők szerint "titkos vizuális megfigyelésre alkalmas titkosszolgálati eszközök". Ezek birtoklása miatt indult eljárás haditechnikai termékekkel és szolgáltatással, illetve kettős rendeltetésű termékkel való visszaélés gyanújával, de ez még nem zárult le.

Laborc furcsállotta, hogy a nyomozók csak arra a kérdésre koncentráltak, hogy a lefoglalt eszközök birtoklása bűncselekmény-e. Nem számoltatták el azonban az UD Zrt. vezetőit arról, hogy milyen céllal szerezték be és mire használták a szóban forgó eszközöket.

Panaszt nyújtott be a főigazgató azért is, mert a rendőrség nem találta megalapozottnak az államtitoksértés miatt tett feljelentését sem. Szerinte ebben az ügyben sem "derítették fel a tényállást teljeskörűen". Laborc levelében emlékeztet arra, hogy a feljelentettek (az UD Zrt. két tulajdonosa és két munkatársa) az NBH feljelentése szerint ismeretlen forrásból, illetve személyektől államtitoknak minősülő adatokat szereztek meg.

A levélben említett ügyekben illetékes Fővárosi Főügyészség nem kívánt reagálni Laborc állításaira. Skoda Gabriella szóvivő lapunknak azt mondta: Laborc Sándor a legfőbb ügyésznek írt levelet, az abban foglaltakra nincs joguk és lehetőségük válaszolni.

- A Fővárosi Főügyészségnek viszont nem levelet küldött Laborc Sándor - szögezte le Skoda Gabriella. Náluk panaszt jelentett be az NNI és a vámőrség nyomozást megszüntető határozatai ellen, amelyeket a főügyészség a törvényes határidőn belül elbírál.