Van egy polgármester Borsodban, akinek szociálpolitikai javaslataira felfigyel az ország. Tavaly a monoki modell néven elhíresült rendelettel robbant be a köztudatba Szepessy Zsolt, Monok polgármestere. Akkor olyan rendeletet alkotott, amely a munkaképesnek tartott jogosultak szociális segélyének folyósítását közmunkához kötötte. Más települések is átvették e modellt, tavaly év végén azonban visszavonták rendeleteiket, mivel azok feleslegessé váltak az Út a munkához program következtében. Franka Tibor, a modellt szintén bevezető Kerepes polgármestere azt nyilatkozta, hogy "a rendeletet bevezető önkormányzatok érték el, hogy évtizedek után végre változott a szociális törvény".

A monoki polgármesterre érdemes tehát odafigyelni. Szepessy Zsolt a közelmúltban újabb ötlettel állt elő. Levélben fordult Bajnai Gordon miniszterelnökhöz, amelyben szociális kártya bevezetését szorgalmazza, mert a különböző támogatások nem mindig oda jutnak, ahová szánja őket az állam, és ennek sok esetben a gyerekek lehetnek a kárvallottjai. Levelében kitért arra is, hogy a támogatások egy része az uzsorások zsebében köt ki. A polgármester szerint a problémára a bankkártyához hasonlatos szociális kártya lenne a válasz, amelyre minden juttatást, támogatást, segélyt rá lehetne utalni. E kártyával csak szerződéses elfogadóhelyeken lehetne fizetni, s csak törvényben meghatározott árukat lehetne megvenni. Így italt, cigarettát nem, viszont élelmiszert, ruhát, tanszert, tisztító- és tisztálkodószereket, gyógyszereket, tüzelőt igen. A lakáshiteleket és a közüzemi számlákat is fizetni lehetne róla. Szepessy szorgalmazza, hogy "a társadalmi probléma súlyára való tekintettel" a parlament már ősszel fogadjon el törvényt a szociális kártya bevezetéséről.

A segélyek utalása valóban sok településen feszültségeket okoz, a képviselő-testületek ezért különböző - gyakran alkotmánysértő - rendeletekkel próbálják szabályozni a pénzek felhasználását, illetve kiszolgálni a helyi társadalom igazságérzetét, ahogyan ezt a kormányfőnek írt levelében Szepessy Zsolt meg is fogalmazta. 2007-ben Nyírmihálydi arról híresült el, hogy árnyékszék építéséhez kötötték a segélyek kifizetését, tavaly Gadácson pedig a kávét, alkoholt fogyasztó és dohányzó jogosultakat zárták ki az ellátásokból. Az Alkotmánybíróságon ez a rendelet is elbukott.

Sértő-Radics István, Uszka polgármestere szerint az ötlet nem ördögtől való, és nagyon hasonlít az amerikai (food stamp) rendszerhez. Azonban megjegyzi: nagyok a veszélyek, kialakulhat ugyanis egy másodlagos piac, mert az, aki eddig elherdálta a pénzt, megtalálja annak a módját, hogy a kártyán lévő támogatást is készpénzzé tegye. Sértő-Radics a segélyek elherdálásáról azt mondja, hogy az ő településén és annak környékén a családok kilencven százalékban a gyerekeikre, a megélhetésükre költik a pénzt, mindössze tíz százaléknál lát problémát. Ezért el kéne gondolkodni azon, hogy érdemes-e korlátozni a többség szabadságát akkor, amikor "csak egy csekély kisebbség" herdál. A liberális polgármester ezért azt tartaná jónak, ha kísérleti jelleggel és csak egy településen vezetnék be a kártyát. Ha kedvezőek a tapasztalatok, akkor ki lehetne terjeszteni országosan is.

A szociális tárcánál mindenesetre már vizsgálják a kártya bevezetésének a lehetőségeit. Konkrét elképzelések is vannak: a kártyát az Államkincstár bocsátaná ki, és erre utalnák a családi pótlékot, az aktív korúak ellátását és a többi támogatást. A kártyával csak azokon a helyeken lehetne fizetni, amelyekkel a települési önkormányzatok szerződést kötnek.

Ugyanakkor - szemben Kiss Péter társadalompolitikai miniszterrel, aki az ötletet támogatandónak ítélte, és szerinte a kártya bevezetése jogi korlátokba sem ütközne - a tárcánál úgy vélik, hogy a kártyával egyelőre jogi problémák vannak. A helyzetet ezért egyelőre másként kezelik, jelesül úgy, hogy olyan jogszabályokat alkot, amelyek alapján a támogatásokat egyre nagyobb arányban természetben adják ki. Példaként említik a családok támogatásáról szóló törvény módosítását, amely ma már lehetővé teszi, hogy a védelembe vett gyermekek esetében a családi pótlék felét természetben kapják az érintettek.

"A kormány támogatja a természetben történő nyújtást azokban az esetekben, mikor ez szükséges, és vizsgálja a szociális kártya bevezetésének lehetőségét. Ugyanakkor egy ilyen rendszer nem lehet általános érvényű, mert azon családok esetében, amelyek a támogatásokat megfelelően használják fel, nem indokolt korlátozni a szabad pénzfelhasználás jogát", közölte lapunkkal a tárca sajtóosztálya.

Ferge Zsuzsa szociológus ellenzi a tervet. A food stampre szerinte nem érdemes hivatkozni, mert az Amerikai Egyesült Államokban ezt az ellátási formát nem a segély helyett adják, hanem azt kiegészítve. Európában pedig nincs a szociális kártyához hasonló ellátás. Ez ugyanis a fogyasztói szabadság korlátozása lenne. - A kormány gyáva ahhoz, hogy a populista monoki polgármesterrel vitába szálljon - mondja. - A kártya, azaz a szegények pénzfelhasználásának megregulázása emberi jogi kérdés és szabadságkorlátozás, és alkotmányossági kérdéseket is felvet. Úgy látom, a valós társadalmi problémákra, azaz a növekvő egyenlőtlenségekre, az egyre súlyosabb munkanélküliségre nincs valódi válasz, ezért ez a politika a szegényeket, ezen belül is a cigányokat teszi felelőssé a kialakult helyzetért. Ez nem a szegénység elleni küzdelem, hanem a szegények elleni küzdelem. Hazugság, hogy a szegények ne a gyerekeikre költenék a család bevételeit. Az előfeltevés tehát, amelyből a szociális kártya bevezetésének gondolata táplálkozik, nem igaz - fogalmaz Ferge Zsuzsa, aki szerint azokban a boltokban, ahol használhatnák a kártyát, minden termék 20-30 százalékkal lenne drágább.