Dér Zsuzsanna, a szocialista párt szakpolitikusa lapunknak azt mondta: 2007-ben az uniós irányelvek alapján született egy keretszabályozás, azt feltételezve, hogy sokkal tudatosabbak a közösségi étkeztetésben érintett szolgáltatók itt, Magyarországon is. A tapasztalat azonban azt mutatta, ez kevés, konkrétan meg kell határozni a követelményeket.

A munkacsoport arra a megállapításra jutott, hogy pazarlóak a konyhákat működtető önkormányzatok által fenntartott intézmények, hiszen miközben rendkívül alacsony a nyersanyagnorma, sokba kerül a főzésre fordított energia, a víz, a közalkalmazotti státusban dolgozó szakácsok, kézilányok, mosogatók munkabére és annak közterhe. Szakértők szerint a konyhákat gazdaságosabb vállalkozásba adni. Kérdésünkre a képviselő megerősítette: drágítja a közétkeztetést, ha egy-egy bölcsőde, óvoda vagy napközi önmagára főz, gazdaságosabb nagy tömegben étkeztetni.

- Mindazonáltal nem elsődlegesen pénz, hanem szemléletbeli kérdés a közétkeztetés állapota - hangsúlyozta Dér Zsuzsanna. A vendéglátó-ipari üzemgazdász végzettségű szakpolitikus a legsürgetőbbnek azt tartja, hogy a szolgáltatásokra kiírt közbeszerzési pályázatok elbírálói ne a legalacsonyabb összegre vonatkozó ajánlatot kiáltsák ki nyertesnek. Mert ha a legalacsonyabb ár nyer, az már feltételezi, hogy a szolgáltató szakképzetlen, feketén foglalkoztatott dolgozókkal végeztet munkát. Egy tíznapos menü összeállítása komoly szakértelmet kíván, mert figyelni kell az élelmiszer-biztonságra, arra, hogy a különböző korcsoportok számára készítendő ételhez mennyi ásványi és tápanyagot, vitamint, zsírt, fehérjét vagy szénhidrátot kell felhasználni.

A munkacsoport javaslatot tesz arra is, hogy a szakhatóságok elsődleges feladata legyen annak ellenőrzése, hogy a közétkeztetésben érintett szolgáltatók betartják-e azt a rendeletet, amely előírja, hogy milyen élelmiszereket kell felhasználni egy tíznapos étrendben.