A nemrég elfogadott jogszabály kimondja, hogy Szlovákiában, a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben is csak ott beszélhetnek magyarul a páciensekkel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. A törvény megsértéséért akár ötezer eurós pénzbüntetést is kiszabhatnak.

A diszkriminatív jogszabály hatálybalépése elleni nyilatkozatot hétfőn írta alá a négy parlamenti frakció képviselője: Kovács Tibor (MSZP), Németh Zsolt (Fidesz), Kóka János (SZDSZ) és Semjén Zsolt (KDNP). (Az MDF-frakció megszűnt - a szerk.)

A közös fellépést kezdeményező Kóka János SZDSZ-frakcióvezető az aláírás után tartott tájékoztatón az MTI jelentése szerint arról beszélt: valamennyi diplomáciai és nemzetközi jogi eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy visszavonják a nyelvtörvényt. Az ügy megfogalmazása szerint nem a két ország bilaterális vitája, hanem a legsúlyosabb emberijog-sértés, amit törvényhozás az EU-ban valaha szentesített. Kóka hangsúlyozta, európai ügyről van szó, hiába akarja azt a szlovák fél belügyként beállítani. (Sem az EBESZ, sem az Európa Tanács, sem az EP nem parancsolhatja meg egyetlenegy tagállamának sem, hogy megváltoztassa valamelyik törvényét - jelentette ki pénteken Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter.) Kóka javasolta, a négy párt közös erővel indítson diplomáciai és kulturális offenzívát. Ennek részeként akadémiai konferenciát, illetve egy diplomáciai körutat is szerveznének, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács, valamint az Európai Unió svéd elnöksége figyelmét is felhívják.

A nyilatkozat aláírását a parlament részéről Mandur László, az Országgyűlés alelnöke felügyelte, aki azt mondta, közös párbeszéddel és egységes fellépéssel talán el lehet érni, hogy ne lépjen életbe ez a törvény. Az MSZP-s Kovács Tibor elfogadhatatlannak és abszurdnak nevezte, hogy bárki korlátok és keretek közé szorítsa az ezer éve szülőföldjén élő magyarság nyelvhasználatát. A szocialista politikus szerint az ügy rendezése jó szándék kérdése.

A fideszes Németh Zsolt ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte, hogy "emberek szabadságát ilyen durván korlátozzák". Mint mondta, az EU-nak be lehet és be is kell avatkoznia, mert a közösség hitelessége múlik ezen. Emlékeztetett arra, hogy a hét végén Traian Basescu román államelnök azt mondta, náluk elképzelhetetlen egy ilyen jogszabály. - Az ügyben a magyar politikának nincs hátrálási lehetősége; internacionalizálni kell a problémát - hangsúlyozta Németh. A külpolitikus megfogalmazása szerint a törvény egy "modern apartheid" kialakítását jelenti az EU-n belül. Németh Zsolt arról is beszélt, hogy nem zárkóznak el a szlovák politikai erőkkel való találkozástól, de most hiba lenne magas szintű találkozót tartani, mert azzal csak legitimizálnák a jogszabályt.

A KDNP részéről Semjén Zsolt arról beszélt, hogy az emberi jogok lényege azok egyetemessége. Ha a szlovák államnyelvtörvény megvalósul, megkérdőjeleződnek azok az értékek, amelyekért az EU-t alapították.

A magyar parlamenti pártokat nem először "hozzák öszsze" szlovákiai események. Tavaly többek között a dunaszerdahelyi futballmeccsen történt rendőri brutalitás, egyes kormánypárti politikusok kisebbségellenes gyűlöletbeszéde, illetve az EU-források diszkriminatív elosztása ellen tiltakoztak egy közös ötpárti nyilatkozatban (akkor még létezett az MDF-frakció is).

Senkit sem lepett meg Szlovákiában, hogy az államfő aláírta az államnyelvtörvény módosítását. Nem ez az első eset, hogy Ivan Gasparovic olyasmit írt alá, ami érdeke a kormánykoalíciónak, de nem érdeke Szlovákiának - írta hétfői kommentárjában a Sme című szlovák liberális napilap. A lap emlékeztet rá: az elnök akkor írta alá a jogszabályt, amikor arról a szlovák-magyar vegyes bizottság tárgyalt, ami világos jele annak, hogy a mai szlovák vezetés nem akarja figyelembe venni a másik fél kifogásait. Az MTI által idézett kommentár szerint Pozsony a semleges európai intézmények (például az EBESZ) véleményére sem volt kíváncsi. "Nem szolgálja Szlovákia érdekeit, ha a nyelvtörvényt az Európai Parlament is megvitatja, sőt arról esetleg még egy elítélő nyilatkozatot is elfogad" - írja a Sme.

Robert Fico tegnapi sajtóértekezletén azt mondta, tarthatatlan az a helyzet, hogy Szlovákia déli részein az ott élő szlovákok a hivatalokban nem tudják megértetni magukat az államnyelven. A szlovák kormányfő szerint a magyar politikusok nem értették meg, hogy a történelmi Magyarország már a múlté, Szlovákia pedig önálló, szuverén ország. Azt mondta, a nyelvtörvény módosítása "szent szlovák ügy", és nem csorbítja, hanem kiszélesíti a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot. Kijelentette: a hétfői nyilatkozattal a magyar politikusok minden határt túlléptek.