Laborc ment, hogy ne küldjék?
A szóbeszéd szerint Galambos lemondásával kerülte el a menesztését, ami már küszöbönállt két botrány miatt. Az egyik botránykő, amely önmagában is véget vethetett volna a főigazgató karrierjének, az Egymásért Egy-másért Alapítvány ügye volt. A milliárdos csempészetben érdekelt alapítvány kuratóriumában több volt és a botrány kirobbanásakor is aktív nemzetbiztonsági tiszt dolgozott. A másik botránykő a Magyar Nemzet újságíróinak ügye volt. A lap újságírói Szilvásy György akkor még csak épülő lesencefalui hétvégi házáról kérdezősködtek - az NBH emberei pedig róluk. Egyiküknél - állítólag nem fenyegetés gyanánt - arra is rákérdeztek, mennyire biztos az állása a lapnál. Utóbb törvényesnek, de szakszerűtlennek minősítette a hivatal az eljárást.
Galambos távozását követően Laborc hónapokig megbízottként vezette a Nemzetbiztonsági Hivatalt. Ő vezényelte le az NBH utolsó nagy átszervezését, vagy ahogy Demeter Ervin volt titokminiszter akkoriban minősítette: a szétverését. "Azelőtt pedig botrányos körülmények között távozott a hírszerzéstől", nyilatkozta részleteket nem említve Demeter.
Az ellenzék nem hagyott kétséget afelől, hogy soha nem adja áldását Laborc főigazgatói kinevezésére. "Kapcsolatai, előélete és kiképzettsége külön-külön is alkalmatlanná teszik e posztra", mondták róla, hangoztatva, hogy Laborc a KGB akadémiáján végzett. Többen tudni vélték, hogy egy amerikai NATO-diplomata méltatlannak minősítette Laborc kinevezését. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - Gulyás József SZDSZ-es képviselő tartózkodásával - nem is támogatta őt. Az akkori titokminiszter, Szilvásy György azonban ragaszkodott a személyéhez, így 1990-es alapítása óta Laborc volt az NBH első olyan főigazgatója, akinek kinevezését a parlament illetékes bizottsága elutasította.
Laborc tevékenységét hétfői lemondásáig árgus szemekkel figyelte az ellenzék. A Szilvásy György által a bizottságnak átadott, majd az interneten közzétett lehallgatási anyagok szerint Laborc működése, és például az, hogy hol tölti a szabadságát, milyen sűrűn jár Moszkvába és kikkel találkozik ott, a fideszes Demeter Ervint is élénken foglalkoztatta, s ezzel kapcsolatban szívesen fogadta volna az UD Zrt. vezetőinek információit.
Bennfentesek szerint már akkor sejthető volt, hogy Laborc belebukik az UD-ügybe, amikor a rendőrségen "ismeretlen tettes elleni ügyként" iktatták az általa négy konkrét UD-vezető ellen tett feljelentést. A rendőrség kezdetben azzal magyarázta a dolgot, hogy több száz gigabyte-nyi anyagot kellett letölteni az UD-től lefoglalt számítógépekről és szerverekről, később azonban már elismerték, hogy a feljelentés "túlságosan karcsú volt", kevés konkrétumot tartalmazott. Szilvásy távozása után pedig már lényegében csak idő kérdése volt Laborcé. Forrásaink szerint ugyanazt tette, mint elődje: lemondásával megelőzte a menesztését. (F. Gy. A.)