Ma tartja alakuló ülését a kormány Kríziskezelő Programjának tanácsadó testülete a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban Herczog László szaktárcavezető és Kiss Péter társadalompolitikai miniszter részvételével. A krízistanácsba több szakmai és civil szervezet delegált tagot. A Népszabadság kormányközeli forrásai szerint a tanácsban ott van Szabó János, az Országos Szociálpolitikai Tanács társelnöke, Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, Kató Ernő, a Baptista Szeretetszolgálat fejlesztési igazgatója, Pelle József, a Szociális Szakmai Szövetség képviselője, Polacsek Györgyi, a Magyar Vöröskereszt szociális vezetője, Szombathy Márta, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökségi tagja és Márton Izabella, a Szegényellenes Hálózat igazgatója. Állandó tanácskozási joggal vesz majd részt az üléseken Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója (az ONYF kezeli az alapot) és Kovárik Erzsébet szociálpolitikai szakállamtitkár. A névsor még tegnap késő délután is formálódott, így elképzelhető, hogy a tagok száma tovább növekszik.

Információink szerint felkérték az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodáját is a részvételre, de állítólag nem kívántak tagot delegálni a testületbe. Úgy tudjuk, tárgyalások folynak még a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával és az OCÖ-vel is a részvételről.

A krízisalapot a kormány egymilliárdos induló kerettel indította, az összeg ma ennek hatszorosa - elsősorban az áramszolgáltatók befizetésének köszönhetően. A vissza nem térítendő - legalább húszezer, legfeljebb ötvenezer, kivételes esetekben legfeljebb százezer forintos - támogatást azok a felnőtt korú és nyugellátásban nem részesülő személyek igényelhetik, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbért (57 815 forint), a válság hatására krízishelyzetbe kerültek, vagy jelentős (legalább 20 százalékos) jövedelemveszteséget szenvedtek el. Esetleg lakáshitelük havi törlesztőrészletének növekedése eléri a 20 százalékot, és még nem részesültek tizenötezer forintot meghaladó átmeneti segélyben. Az államkincstárnál megnyitott számla felett a szociális tárca rendelkezik, a program augusztus elsején indul, és november végéig tart. A kérelmeket az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez kell beadni, a támogatás odaítélésében szava lesz a most felálló krízistanácsnak is. Elsődleges feladatuk a rászorultak bevonása a programba.

A Fidesz élesen támadja a krízisalapot. Cser-Palkovics András helyettes pártszóvivő például azt mondta: sok ezer forintot lopott el a kormány minden magyar családtól azzal, hogy az áramszolgáltatók extraprofitját "az MSZP választási pártkasszájába" teszi. Cser-Palkovics szerint az áramszolgáltatóknál keletkezett extraprofitot vissza kellett volna adni a jogos tulajdonosoknak, azaz a befizetőknek. "A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy fejezze be a hazudozást a krízisalappal kapcsolatban, ne az emberek pénzéből akarja az MSZP pártkasszáját feltölteni, és fizesse vissza a fogyasztóknak a pénzüket" - mondta. Az MSZP szerint a Fidesz azért hívja pártkasszának a krízisalapot, mert a fideszes képviselők nem akarnak befizetni abba, holott jövőre az adóváltozások miatt több lesz a fizetésük. Nyakó István szocialista képviselő emlékeztetett arra, hogy az adóváltozások miatt jövőre "egyfajta extraprofitként" évente úgy 120 ezer forinttal vihetnek haza többet a parlamenti képviselők is.