Az elkövetkező három évben összesen 2,9 millió eurót biztosít az Európai Unió a Duna menti települések fejlesztését célzó stratégia kidolgozására. A Datourway projektben hét ország - Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Szerbia - tizenhat szervezete működik közre. A transznacionális programot a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. készítette elő, részben munkájuk elismeréseként a program irányító központját Budapestre telepítik - tájékoztatta lapunkat Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára.

A program elsődleges célja a Duna-térség fenntartható területfejlesztési stratégiájának a kidolgozása. Ennek keretében a projekt résztvevői feltárják az érintett országok turisztikai adottságait, közös adatbázist hoznak létre, behatárolják a meglévő konfliktusterületeket, és különféle mintaprojekteket dolgoznak ki. Mindezek együttes eredőjeként újrarajzolják a Duna mente turisztikai térszerkezetét, belefoglalva a térség versenyképességének és érzékeny természeti környezetének egyensúlyát biztosító intézkedéseket.

- Mindenki számára nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a Duna nem ér véget Bécsnél, Pozsonynál, netán Budapesten, hanem egészen a Fekete-tengerig tart, és közben olyan területeket is érint, mint a páratlan szépségű Gemenc - magyarázza Szaló Péter. A transznacionális projekt jó alapot adhat - a Danuta Hübner regionális politikákért felelős uniós főbiztos által szorgalmazott - az európai Duna-stratégia kidolgozásához.

A Duna-völgye Európa délkeleti fejlesztési tengelyeként határozható meg már ma is. Ezt felismerve a tavalyi területfejlesztési konferencián részt vevő kilenc ország Budapesten szándéknyilatkozatot fogadott el a térség fejlesztéspolitikájának összehangolásáról. A transznacionális programok az EU támogatását is élvezik, így az ezekhez kapcsolódó projektek előtt könnyebben nyílnak meg az uniós források. Ezt példázza a Datourway projekt is, amely az új elképzelések kialakítása mellett a Duna menti térségben már elkezdődött infrastrukturális és intézményi fejlesztéseket - híd, út, kikötő, ipari park, logisztikai központ, turisztikai létesítmény építése - is összehangolja.

Hazánkban már a kilencvenes években készültek a térség fejlesztésére programok. A projektek azonban egymástól függetlenül léteztek. A Duna nemzetközi vízi út, vízkészlete stratégiailag megosztott, így hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a folyó térségének jövőjét csak határokon átnyúló együttműködéssel lehet minden érintett számára megnyugtató módon kezelni. Magyarország az elmúlt évtizedben többször is kinyilvánította - legutóbb a 2005-ben elfogadott országos fejlesztési koncepcióban, illetve a 2007-2013 közötti időszakot átfogó Új Magyarország fejlesztési tervben -, hogy a Duna környezetének fejlesztése megkülönböztetett figyelemben részesül. A nemzetközi források eléréséhez azonban határokon átívelő programokra van szükség. A 2012-ig tartó Datourway projekt mellett ezt szolgálja a területfejlesztési miniszterek 2011-re Budapestre összehívott találkozója is. A tanácskozás fő célja a közös Duna-stratégia elfogadása lesz.