"A diszkrimináció megszüntetése érdekében javasoljuk, hogy minden olyan fiatalnak, aki nyelvvizsgapapír hiánya miatt eddig nem kapta meg a végzettségét igazoló oklevelét, azt sűrű bocsánatkérés mellett azonnal küldjék el lakcímére vagy tartózkodási helyére" - egyebek mellett ez áll a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének közleményében. A szervezet ugyanis etikátlannak tartja, hogy az állami felsőoktatásban az oklevelet csak nyelvvizsgapapír kiadásával adják át.

A nyelvvizsga sokszor nagyobb akadály a főiskolásoknak mint az államvizsga

- Ömlenek a panaszok a szülőktől és a diákoktól, hogy hiába végezték el a képzést, hiába írták meg a diplomamunkát, hiába teljesítették az államvizsgát, mégsem kapják meg az oklevelüket, ha nem tudják bemutatni a C típusú nyelvvizsgát igazoló bizonyítványt - mondja Keszei Sándor, az MSZOE elnöke. Álláspontja szerint nem tarthatnák vissza az intézmények a fáradságos munkával elért szakmai végzettséget igazoló papírt. Ezt azzal indokolja, hogy az alapképzésben nem oktatnak nyelvet, ezért a nyelvvizsgát sem követelhetnék.

- Ha a hallgatót nem tanítják meg egy idegen nyelvre, akkor a tudást csak az intézményen kívül, azaz sok pénzért tudja megszerezni, és ez a szegényebb diákok esélyeit csökkenti a diplomához jutásnál, hiába szerzi meg az abszolutóriumot - mondja, hozzátéve, hogy az egyetemeknek a normatívából kellene kigazdálkodniuk a nyelvi képzést, ahogy a szakterület műveléséhez elengedhetetlen szaknyelvi készség fejlesztését is. - A nyelvvizsga-előkészítést 150-200 ezer forint alatt nem lehet megúszni. Az lenne a jó, ha a vizsga a tanuló magánügye lenne. Ha kéri a munkaadója, akkor leteszi, de erről az érintettnek kell döntenie, és nem az államnak - fogalmaz.

A szervezet elnöke azt is diszkriminatívnak tartja, hogy a nyelvvizsga többletpontokat jelent a felsőoktatásba kerülésnél. A nyelvvizsgák száma ugyanis a diákok családjainak anyagi helyzetétől függ. Az MSZOE elnöke tehát a többletpontokat is eltörölné, s azt javasolja, hogy a felsőoktatási intézmények fogadják el az idegen nyelvi érettségi bizonyítványt, akár a diplománál is.

- Teljes félreértés, sehol sincs idegen nyelvi alapképzés az egyetemeken, ez ugyanis nem a felsőoktatás, hanem a közoktatás feladata - ez már az oktatáskutató álláspontja. Polónyi István szerint nem szabadna az egyetemek és a főiskolák nyakába varrni azt, hogy 8-12 év nyelvoktatás után a közoktatásból úgy kerülnek ki a gyerekek, hogy nem beszélnek nyelveket. Polónyi úgy látja, a rendszer lehetne szigorúbb is, hiszen akár felvételi követelményként is elő lehetne írni a nyelvvizsgát. Arra a felvetésre, hogy az alapképzésben lehetne nyelvet oktatni az egyetemeknek, főiskoláknak, a szociológus azt válaszolja: nem szabad tovább növelni a felsőoktatás terheit. Itt ugyanis drágább a nyelvoktatás, mint ha azt a középiskolában oldják meg. Arra is felhívja a figyelmet, milyen sok álmegoldás születik nyelvvizsgaügyben, ilyennek nevezi, hogy például eszperantóból és lovári nyelvből is lehet C típusú vizsgát tenni. Az esélyegyenlőségi szempontokat szerinte nem itt kell érvényesíteni.

- A nyelvet meg kell tanítani a közoktatásban, illetve intenzív, hatékony és ingyenes képzéseket kellene biztosítani a hátrányos helyzetű gyerekeknek, például a nyári szünidőben - fogalmaz. Ez véleménye szerint valóban csökkentené az esélykülönbségeket.

- Álelitizmus - foglalja öszsze véleményét a szülői szervezet közleményéről. Az oktatáskutató szerint ugyanis azt is fel kéne vetnie az egyesületnek, hogy az esztergályosnak, az autószerelőnek miért nem tanítanak nyelveket. A szaknyelv oktatásának - amit az MSZOE szintén szorgalmaz - csak akkor lenne értelme, ha a hallgatók alapnyelvtudással érkeznének a felsőoktatási intézményekbe. Van néhány egyetem, ahol az idegen nyelvű szakszöveg olvasását és a szakmai nyelvi készségek fejlesztését komolyan veszik. Az utóbbi időben valóban leépültek az intézményekben működő idegen nyelvi lektorátusok, ahol könnyített nyelvvizsgát lehetett tenni.

Az MSZOE szerint nem csak etikailag elfogadhatatlan a jelenlegi szabályozás, hanem alkotmányossági aggályok is felmerülnek. A szervezet kitér arra, hogy a nyelvvizsgapapír megkövetelése megkülönbözteti a hallgatókat vagyoni helyzetük, származásuk vagy például az iskolai idegennyelv-oktatás minősége alapján. Az alkotmányjogász szerint viszont nincs alkotmányos hiba. Lövétei István nem érti, hogy az EU-ban, ahol jönnek-mennek a munkavállalók, hogyan merülhet fel egyáltalán olyan kérdés, hogy miért várnak el felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberektől nyelvtudást.

- Ezen az alapon mindennel kapcsolatban meg lehetne fogalmazni alkotmányossági aggályokat. Elvárható, hogy aki a felsőoktatásban oklevelet óhajt szerezni, az tegye le a nyelvvizsgát. Ezzel nem azt mondom, hogy jó a rendszer. Mert az például komolyan felvethető lenne, hogy ha kötelezően előírják a nyelvvizsgát, akkor az első megmérettetést tegyék ingyenessé - mondja az alkotmányjogász.

Érdeklődtünk az oktatási tárcánál, terveznek-e változtatást a nyelvvizsga-követelményekben, de választ csak mára ígértek. Így nem tudtuk meg azt sem, van-e esély arra, hogy az állam megtérítse az első próbálkozást, azaz a diplomához szükséges nyelvvizsga díját.