Egy tizeddel javult tavalyhoz képest az érettségi átlagosztályzat: a tavalyi 3,55 után az idén 3,65-re teljesítettek a diákok. A történelem kivételével az öszszes tárgy középszintű vizsgájának százalékos eredménye jobb lett, s ezekből számolják a felvételi pontokat. A felvételin összesen 480 pontot lehet szerezni; a bejutottak tavaly átlagosan 342-t szereztek. Az idei jelentkezők valószínűleg magasabb pontszámokkal jönnek. Ebből arra lehet következtetni, hogy magasabb lesz a felvételi küszöb is. Ehhez járul, hogy az idén 27 ezerrel több a felvételiző, s ez erősíti a versenyt, hiszen a férőhelyek száma az alapképzésben nem változott.

Az idén 127 ezer diák jelentkezett, közülük 17 ezren pályáznak első helyen költségtérítéses szakra: a többség államilag támogatott képzésre szeretne bejutni. Őket azonban alap-, osztatlan és felsőfokú szakképzésben csak 56 ezer finanszírozott hely várja. Attól csak kevés diáknak kell tartania, hogy kimarad, legföljebb nem oda kerül be, ahová a leginkább szeretne. Tavaly első körben a hallgatók 83 százaléka bejutott. Jó eséllyel így lesz ez most is.

Csak találgatni lehet, hogy hol lesznek a legmagasabbak a ponthatárok. Fontos tényező a jelentkezők száma és teljesítménye, de a felvételizők preferencia-sorrendje is, hiszen mindenkit oda vesznek föl, ahová a jelentkezési lapján megjelölt sorrendben elsőként elég a pontszáma. Minden szakon az utolsó fölvett hallgató által elért pontszám jelenti a ponthatárt.

A népszerűbb szakokon általában magasabbak a ponthatárok. Az idén 22,5 százalékkal nőtt a nappali alap- és osztatlan képzésekre jelentkezők száma, egyes szakokon ennél is jobban. A műszaki menedzser alapszakra az idén 76, pénzügy és számvitel alapszakra 56, gépészmérnöki szakra 40, jogászképzésre 35 százalékkal többen szeretnének bekerülni. Nem biztos viszont, hogy épp ezeken a szakokon emelkednek nagyobb mértékben a ponthatárok. A műszaki területen tavaly a gyatra érdeklődés miatt nem is sikerült feltölteni a támogatott helyeket. Így a ponthatárok helyett valószínűbb, hogy a fölvettek száma emelkedik. A tavalyinál nagyobb érdeklődést kiváltó szakokon nőhetnek majd a ponthatárok, de hogy mennyivel, abba az intézmények is beleszólhatnak. A héten ugyanis más szakjaikról még átcsoportosíthatnak helyeket a népszerűbbekre, amelyekre így több hallgatót tudnak fölvenni.

Az sem mindegy, hogy melyik intézményhez kötődik az adott képzés. Az egyes szakok ponthatárát ugyanis intézményenként határozzák meg. Továbbra is az évek óta legnépszerűbb ELTE-re szeretnének a legtöbben bekerülni: több mint 13 ezren. A 30 százalékos összjelentkezői létszámnövekedéshez képest azonban nem ide, hanem az egri Eszterházy Károly Főiskolára szeretnének tavalyhoz képest jóval többen felvételt nyerni: ide 55 százalékkal jelentkeztek többen.

Biztosat csak a ponthatárok július 23-i megállapítása után lehet tudni. Aznap este a Millenáris Parkban rendezett Pont ott partin jelentik majd be a ponthatárokat. Lapunk a július 25-i Ponthatárok mellékletében közli a listát.