Egy-egy kórház magánműködtetésbe adásától a takarítás kiszervezéséig minden olyan megoldást vizsgált az Állami Számvevőszék, amellyel a hazai egészségügyben közpénzt privát cégre bíztak valamilyen szolgáltatás teljesítése fejében. A még csak formálódó jelentés szerint nem tették jobbá az egészségügyi intézmények gazdálkodását a magáncégek.

A vizsgálók megjegyzik: miután az ágazatnak se terve, se stratégiája nincs a magántőke bevonásával, lehetséges szerepvállalásával kapcsolatban, átláthatatlan folyamatok, szabályozatlan piaci viszonyok alakítják a területen amúgy gőzerővel zajló privatizációt. Általában a közpénzek felhasználása tekintetében drágán, és előnytelen feltételekkel szerződnek az egészségügyben a magáncégekkel. Például az azóta már megszüntetett Országos Neurológiai és Pszichiátria Intézet 2006 novemberében úgy kötött meglehetősen sajátos feltételekkel - a magáncég hasznát tíz évre szavatoló szerződést a mosatásra, hogy a kontraktus megkötésekor köztudott volt, hogy a szakminiszter az intézmény bezárását tervezi. Ehhez az intézményhez kapcsolódik a CVI Gyógyító, Kutató és Oktató Kht. ügye - amely drága képalkotó diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére szerződött. A 2020-ig érvényes megállapodás szépséghibája, hogy nem voltak a cég tulajdonában a munka elvégzéséhez szükséges gépek, ezeket bérelte egy másik vállalkozástól, amely pedig lízingelte őket. Azóta egy bank az eredeti tulajdonostól lefoglalta a műszert az elmaradt lízingdíj fejében. A CVI ettől függetlenül perli a pszichiátria bezárása miatt elmaradt hasznát az államtól.

Aggályos találják a számvevők például az esztergomi Vaszary Kolos Kórház energetikai rendszerének korszerűsítésére és működtetésére kötött megállapodást. A kórház ugyanis az országos kommunális hődíj több mint kétszeresét fizeti ki a szolgáltatónak vállalkozói díjként.

A jelentéstervezet megállapítja: a szolgáltatásaikat kiszervezők többségében elégedettek a teljesítéssel. Az ÁSZ vizsgálatából az is kiderül, hogy a számukra igen előnyös szerződések fejében a magáncégek "eltűrik", hogy a kórházak késve fizessenek. Ennek következtében a kórházaknak háromszázmilliós kifizetetlen számlájuk van csak ezen a területen.

A komplett kórházak magánműködtetésbe adásáról (ilyenek például a sokat vitatott HospInvest által a legutóbbi időkig irányított intézmények) az ÁSZ az eltelt idő csekély volta miatt óvatosan nyilatkozik, de annyit leszögez, hogy a formaváltás önmagában nem elegendő eszköz a remélt változások eléréséhez, mert például új költségelemek jelennek meg (a társaságba bevitt vagyon amortizációja, iparűzési adó), amelyek gazdálkodásra való hatását az előkészítés során alábecsülték.