Hétfőn szavaz a Sláger és a Danubius által használt frekvenciák pályázati kiírásáról a médiahatóság. A két országos kereskedelmi médiumnak november 19-én jár le a frekvenciahasználati engedélye.
A törvény szerint versenyben kell eldönteni: ki használhatja tovább az adott hullámhoszszokat.

A pályázatot már tavaly novemberben ki kellett volna írni, ám a digitális átállásról szóló törvény az év végéig megtiltotta a frekvenciák versenyeztetését. Amikor pedig lehetett volna pályáztatni (idén januártól), politikai ellentétek és szakmai viták bénították meg a médiahatóságot. A tagok egy része ragaszkodott a műsorszolgáltatók versenyeztetéséhez, mások nem akartak pályáztatni. S voltak, akik azt mondták: a bizonytalan jogi helyzetben legjobb lenne egy újabb ciklus idejére a Danubiusnál és a Slágernél hagyni a koncessziót. Végül február közepén döntött az ORTT: a jogbiztonság érdekében jöjjön a pályázat.

Az 1997-ben indult két kereskedelmi rádiónak kétszer már pályázat nélkül hosszabbítottak, így tizenegy éve használják országos frekvenciahálózatukat. Az Országgyűlés tavaly év végén nagy többséggel - az MDF-es képviselők kivételével - harmadszor is megadta volna az automatikus hosszabbítást. Ám a médiatörvény e módosítása megakadt Sólyom László íróasztalán, ő ugyanis a verseny korlátozását látta benne, ahogy hamarosan az Alkotmánybíróság is. Maradt egyedüli lehetőségként a tavasz óta már folyó versenyeztetés, pályáztatás.

Csakhogy ha hétfőn nem tud dönteni a médiahatóság a végleges pályázati felhívásról, kifutnak az időből. Újra szavazni legkorábban harminc nap múlva lehet. És - mivel a pályázat lezárásához még számos eljárást kell lefolytatni - november 19-ig, a két adó engedélyének lejártáig biztosan nem végeznek. A Sláger és a Danubius így arra kényszerülne, hogy lekapcsolja adóit november huszadikán. Ebbe a lehetőségbe bele sem akar gondolni Majtényi László, az ORTT elnöke. Lapunknak azt mondta: ez nagyon rossz forgatókönyv lenne. Ha ugyanis kifutnak a határidőből, ideiglenes hosszabbítást nem adhatnak a két rádiónak. Tímár János, a médiahatóság SZDSZ-es tagja hasonlóan nyilatkozott: nem is akar belegondolni, mit üzennének azzal, hogy a hatóság az alapvető jogbiztonságot sem tudja garantálni.

Úgy tudjuk: a fiaskó elkerülése érdekében hétvégén is folytatódnak az egyeztetések a pályázati kiírás részleteiről. A médiahatóság többsége - beleértve Majtényi László elnököt is - azt szeretné, ha hétfőn eldőlne, milyen feltételek mentén szállhatnak ringbe a rádiós frekvenciákra licitálók. Szerdán, az első körös szavazásban még nem sikerült dűlőre jutni, nem volt meg a szükséges kétharmadnyi szavazat. Az újabb fordulóban - hétfőn - is kell a "kétharmad", de a szabályok szerint most már Majtényi elnök is szavazhat. Az ő voksával pedig akkor is "átmehet" a kiírás, ha a fideszes Szalai Annamária, illetve a KDNP-s Tirts Tamás nem vesz részt a voksolásban vagy nemmel szavaz, mint tették az előző alkalommal.

E szavazási procedúrákat megelőzően a közelmúltban közmeghallgatást tartott a médiahatóság. Itt mondhatták el véleményüket az előzetes pályázati feltételekről az érintettek. A hozzászólók több ponton élesen bírálták a médiahatóság elképzeléseit. A műsorszolgáltatók az általuk különösen magasnak mondott műsorszolgáltatási díjakat (lásd mellékelt térképünket) kifogásolták első helyen. Barbara Brill, a Sláger Rádiót működtető társaság elnöke például azt mondta: "jó és szükséges" volna a határozatlan idejű koncessziók odaítélése, ahogy például Hollandiában csinálják, vagy amiként tervezik az Egyesült Királyságban cserébe azért, hogy a rádiók részt vállalnak a digitális átállásban.

A tervezet legtöbbet vitatott pontja a koncessziós díj. Az első évben 350-700 millió forintos egyszeri díjat kellene fizetni, a második évtől pedig évi 200 millió forintot, illetve még az előző évi nettó árbevétel 10-15 százalékát kéri a médiahatóság.

A kiszivárgott hírek szerint a hétfőn elfogadni tervezett végleges pályázati kiírásban a díjtételek csak kismértékben módosulnának. Az árbevételből minimum nyolc százalékot kellene megajánlani, felső határt azonban nem szabnak, a pályázók maguk döntik el, maximum mennyit hajlandók fizetni. A szolgáltatók több kisebb, ám nem lényegtelen kérését viszont teljesítik. Például a magyar zene arányát "rögzítik" 25-35 százalék között, miközben a tervezetben még az áll: a szolgáltatók maguk tehetnek erre ajánlatot. Civil, kulturális és környezetvédelmi témájú műsorokat pedig napi 5-20 perc közötti időtartamban és nappal kell sugározni.

S hogy mit vár a két kereskedelmi rádió a médiahatóságtól? Heal Edina, a Sláger vezérigazgatója lapuknak azt mondta: értékeli Majtényi László törekvését, hogy ne csússzanak ki a novemberi határidőből, ám sajnálja, hogy erre semmilyen garanciát nem kaptak. - A jó szándéknál ebben a helyzetben talán kicsivel többre lenne szükség - tette hozzá a vezérigazgató. Megjegyezte: bár azt nem állítaná, hogy a médiahatóság tagjai saját érdekeiket a médiavállalatok érdekei elé helyezik, de azt sem mondhatná, hogy ez a testület "mindent megtenne az iparág fejlesztéséért". Miközben ők már tavaly ősszel jelezték aggodalmaikat, az ORTT a mai napig nem volt képes kiírni a pályázatot. - A késlekedés - teszi hozzá - már eddig is jelentős anyagi károkat, reklámkiesést okozott a médiacégnek. A Danubius Rádió vezérigazgatója, Földes Ádám azt mondta lapunknak: az ORTT érdeke is, hogy a rádiófrekvencia-hálózat folyamatosan ki legyen használva. Remélik, hogy e cél érdekében mindent meg is tesznek az ORTT tagjai.