Prága és Szeged csúcslézeres szövetsége
"Két új uniós tagállam veszekedés helyett összefog, és egy szakmailag racionális elképzeléssel áll Európa elé" - értékelte lapunknak a magyar-cseh közös jelentkezést Szabó Gábor szegedi lézerfizikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.
Az ELI (Extreme Light Infrastructure) projekt a jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű szuperlézer megépítését célozza, európai összefogással - a program egyik alapítója Krausz Ferenc magyar fizikus. Az ELI-t előkészítő projektben francia irányítással 13 ország, köztük Magyarország vesz részt. A berendezés építésének 2011-2014-re becsült összköltsége 400 millió euró. A tervezett 20 éves üzemidő alatt üzemeltetési költsége évente 50 millió euró. A helyszínről ez év végéig kell dönteni.
A berendezés építési helyszínéért folyó versenyben Magyarországon kívül Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia indult. Az ELI Programbizottság legutóbbi, párizsi ülésén az a vélemény alakult ki, hogy önmagában egyik pályázó ország javaslata sem elég erős minden szempontból a helyszín kiválasztásához. Ezért felkérték a pályázó országokat a projektet előrevivő megoldások keresésére.
A csehek és a magyarok közös pályázatának lényege, hogy Prága mellett, illetve Szegeden épülne meg az ELI egy-egy meghatározó eleme. A harmadik egység pedig ott valósulna meg, ahol biztatóbbak az előkészítő kísérletek. A kettős jelentkezését lapunk információ szerint támogatják a németek és az olaszok is. (Lippényi Tivadar, az ELI projekt magyarországi megbízottja, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese és Vlastimil Ruzicka, az ELI-projekt csehországi megbízottja ma ismerteti a közös anyagot Budapesten.)
Az ELI egy 200 PetaWatt átlagteljesítményű lézerimpulzusokat előállító lézerrendszerből, valamint 8 célkamrából áll majd. A lézerimpulzusokat a célkamrákban különböző tárgyakra fókuszálják. A lefókuszált lézerfény segítségével plazmát állítanak elő, ami részben önmaga képzi a kutatás tárgyát (lézeranyag-kölcsönhatások, nagy energiájú plazmafizika), részben pedig úgynevezett másodlagos fény- és részecskeforrások keltésére szolgál. A tervezett lézerrendszer teljesen egyedülálló nem csak Európában, de a Földön is. Az általa létrehozandó impulzusok átlagteljesítménye ezerszerese az eddig épült, illetve épülőben lévő legnagyobb lézerének.
Azért, hogy el tudjuk képzelni mit tud ez a lézer: a 200 PetaWattos átlagteljesítmény a Paksi Atomerőmű teljesítményének 200 milliószorosa. A különbség az, hogy míg a Paksi Atomerőmű folyamatosan üzemel, addig a lézerimpulzusok óriásteljesítménye csak néhány percenként egyszer jön létre, és akkor is csak egy másodperc töredékéig (20 femtoszekundum) tart. Ezért a lézerrendszer működéséhez csak akkora energiaforrás kell, mint egy kisebb méretű ipari üzemhez.
Ha nyer a magyar-cseh közös anyag, akkor a közös berendezés mintegy negyven százalékát kapná Szeged. Ez azt jelenti, hogy 150-200 mérnök és fizikus működtetné a Tisza-parti lézeres eszközöket, segítené az ott mérő kutatókat. A szakma szerint nagyobb eséllyel pályázunk erre a csúcsberendezésre, mint a jóval nagyobb nyilvánosságot kapott és jóval nagyobb beruházást igénylő debreceni neutronkutatóra.