Prága és Szeged csúcslézeres szövetsége

A szegedi szuperlézer megvalósítása egy magyar-cseh megállapodásnak köszönhetően egyre valószínűbbnek tűnik. Szeged és Prága összefogása kiütheti az esélyesebbnek hitt francia és brit pályázatot.

"Két új uniós tagállam veszekedés helyett összefog, és egy szakmailag racionális elképzeléssel áll Európa elé" - értékelte lapunknak a magyar-cseh közös jelentkezést Szabó Gábor szegedi lézerfizikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

Az ELI (Extreme Light Infrastructure) projekt a jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű szuperlézer megépítését célozza, európai összefogással - a program egyik alapítója Krausz Ferenc magyar fizikus. Az ELI-t előkészítő projektben francia irányítással 13 ország, köztük Magyarország vesz részt. A berendezés építésének 2011-2014-re becsült összköltsége 400 millió euró. A tervezett 20 éves üzemidő alatt üzemeltetési költsége évente 50 millió euró. A helyszínről ez év végéig kell dönteni.

A berendezés építési helyszínéért folyó versenyben Magyarországon kívül Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia indult. Az ELI Programbizottság legutóbbi, párizsi ülésén az a vélemény alakult ki, hogy önmagában egyik pályázó ország javaslata sem elég erős minden szempontból a helyszín kiválasztásához. Ezért felkérték a pályázó országokat a projektet előrevivő megoldások keresésére.

A csehek és a magyarok közös pályázatának lényege, hogy Prága mellett, illetve Szegeden épülne meg az ELI egy-egy meghatározó eleme. A harmadik egység pedig ott valósulna meg, ahol biztatóbbak az előkészítő kísérletek. A kettős jelentkezését lapunk információ szerint támogatják a németek és az olaszok is. (Lippényi Tivadar, az ELI projekt magyarországi megbízottja, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese és Vlastimil Ruzicka, az ELI-projekt csehországi megbízottja ma ismerteti a közös anyagot Budapesten.)

Az ELI egy 200 PetaWatt átlagteljesítményű lézerimpulzusokat előállító lézerrendszerből, valamint 8 célkamrából áll majd. A lézerimpulzusokat a célkamrákban különböző tárgyakra fókuszálják. A lefókuszált lézerfény segítségével plazmát állítanak elő, ami részben önmaga képzi a kutatás tárgyát (lézeranyag-kölcsönhatások, nagy energiájú plazmafizika), részben pedig úgynevezett másodlagos fény- és részecskeforrások keltésére szolgál. A tervezett lézerrendszer teljesen egyedülálló nem csak Európában, de a Földön is. Az általa létrehozandó impulzusok átlagteljesítménye ezerszerese az eddig épült, illetve épülőben lévő legnagyobb lézerének.

Azért, hogy el tudjuk képzelni mit tud ez a lézer: a 200 PetaWattos átlagteljesítmény a Paksi Atomerőmű teljesítményének 200 milliószorosa. A különbség az, hogy míg a Paksi Atomerőmű folyamatosan üzemel, addig a lézerimpulzusok óriásteljesítménye csak néhány percenként egyszer jön létre, és akkor is csak egy másodperc töredékéig (20 femtoszekundum) tart. Ezért a lézerrendszer működéséhez csak akkora energiaforrás kell, mint egy kisebb méretű ipari üzemhez.

Ha nyer a magyar-cseh közös anyag, akkor a közös berendezés mintegy negyven százalékát kapná Szeged. Ez azt jelenti, hogy 150-200 mérnök és fizikus működtetné a Tisza-parti lézeres eszközöket, segítené az ott mérő kutatókat. A szakma szerint nagyobb eséllyel pályázunk erre a csúcsberendezésre, mint a jóval nagyobb nyilvánosságot kapott és jóval nagyobb beruházást igénylő debreceni neutronkutatóra.

Szegeden három hasonló mérőkamra épülne
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.