'Amiről a bíróság azt mondta, hogy nem működhet, az nem is fog'
- Az MSZP kongresszusa településőrségek felállításával javítaná a közbiztonságot. Bár vita van még erről, sokak szerint ehhez kétharmados többség kellene.
- A kongresszus közbiztonsággal kapcsolatos döntései azt üzenik, hogy az MSZP megértette, hogy az emberek több biztonságot akarnak. Az MSZP és a kormány már korábban elkötelezte magát a rendőrség megerősítése mellett, a múlt év végén és ez év elején több kézzelfogható intézkedést is hoztunk; felállítottuk a Készenléti Rendőrség területi egységeit, növeltük a körzeti megbízottak létszámát, felemeltük a fizetésüket. Lényegesen növeltük a közterületi jelenlétet, láthatóbbá és elérhetőbbé vált a rendőrség. Tavaszszal a Btk. és a büntetőeljárási törvény módosításával folytattuk. A következő lépésként segítséget nyújtunk a településeknek, hogy az eddigieknél hatékonyabban teljesíthessék a helyi közbiztonsággal kapcsolatos feladataikat. A részletekről még idő előtti beszélni, de hatásos, gyors lépésekben gondolkodunk. Csak átfogó program vezethet sikerre. Szervezéssel, erők átcsoportosításával és jogalkotással is sokat tehetünk a helyzet javításáért, és talán még kétharmados törvényekre sincs szükség. Én, ha nem muszáj, nem készíttetek elő ilyen támogatást igénylő javaslatot, de ha elkerülhetetlen lesz, megteszem.
- Amikor a Fidesz arról beszélt, hogy 30 milliárd forint hiányzik a rendőrség költségvetéséből, önök gyorsan átutaltak az ORFK-nak 14 milliárdot. Mi ez, ha nem annak elismerése, hogy nincs elég pénze a rendőrségnek?
- Tévedés. A Fidesz azt mondta, hogy a rendőrségnek idén kevesebb pénzből kell gazdálkodnia. Ez nem igaz. Más kérdés, hogy ha többletfeladatokat adunk, meg is kell fizetni. A kormány a 14 milliárdos többlettámogatással a pluszfeladatok teljesítésének feltételeit teremtette meg. És ez a jövőben is így lesz: az emberek jogosan növekvő igényeit nagyobb erőfeszítéssel és az adófizetők nagyobb áldozatvállalásával lehet kielégíteni. Nem csak a rendőrség lehet a címzett, hanem az önkormányzatok is. Emellett a családokat, a vállalkozásokat is segíteni kell, hogy hatékonyabban védhessék magukat és vagyonukat a bűnözéstől.
- Az embereket hogy támogatnák? Leírhatják a riasztó árát az adóból?
- Nem, hiszen épp most szakítottunk azzal a gyakorlattal, hogy mindent az adórendszeren keresztül próbálunk meg támogatni. Szolgáltatásokkal, testreszabott tanácsadással segít majd a rendőrség. Meg például úgy, hogy csatlakozási lehetőséget kapnak a közösségi térfigyelő rendszerekhez.
- Juhász Ferenc nemrég elismerte: a Jobbik előretörése hívta fel az MSZP és a kormány figyelmét, mennyire elégedetlenek az emberek a közbiztonsággal. Önnek és a rendőrség vezetőinek ez nem tűnt fel?
- Az elmúlt tíz évben folyamatosan javultak az ország bűnügyi mutatói, idén negyedével csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. A közbiztonság kérdése 2007-ig nem volt az érdeklődés középpontjában. A rendészeti irányítás és a rendőrség vezetése 2008 elején észlelte, hogy valami mégsincs rendben, mert egyes országrészekben bizonyos bűncselekményfajták elszaporodtak, illetve bizonyos jogsértésekre, például a kis értékű lopásokra az állam és az igazságszolgáltatás képtelen hathatós választ adni.
- A rendszerváltozás óta töretlen gyakorlat, hogy ha baj van a rendőrséggel vagy a közbiztonsággal, a kormányok elcsapták a főkapitányt, adtak pár milliárd gyorssegélyt a rendőrségnek. Folytatja ezt?
- Nem tervezem. Nem javítják a rendőrség hatékonyságát a túlságosan gyakori főkapitánycserék, átszervezések, stratégiaváltások. Megjegyzem: a sűrű minisztercserék sem. Nem átfogó reformra kellene várni. Sokkal inkább egy irányba mutató, következetes, rövid távon ható intézkedések sorára van szükség. Ezek fő iránya a nagyobb közterületi jelenlét, a rendőrség reagálóképességének javítása. E sor a képzésnél kezdődik. Elégedetlen vagyok a rendészeti szakközépiskola képzésének hatékonyságával. Több gyakorlati foglalkozásra van szükség. Szeptembertől a másfélszeresére emeljük a felvehető hallgatók számát is. Felülvizsgáljuk az egyes kapitányságok leterheltségét, és ösztönzőket vezetünk be - lakás- és utazási támogatásra gondolok -, amelyekkel a leterhelt kapitányságok magukhoz csábíthatják azokat a rendőröket, akiknek a munkájára máshol esetleg már nincs szükség.
- Szigorodott a Btk. Vajon nem mindegy, hány évet nem kap az, akit soha nem fognak el?
- Évről évre több bűnözőt fognak el a rendőrök, és nő a tettenérések száma. Ettől függetlenül én hiszek abban, hogy a törvény önmagában is képes megváltoztatni az emberek viselkedését. Hadd emlékeztessem: miután bevezettük az objektív felelősség rendszerét és hozzá egy átlátható, kikerülhetetlen bírságolási rendszert, az autósok magatartása is megváltozott, s ennek hatására csökkent a halálos kimenetelű és a súlyos sérülésekkel járó balesetek száma. Hamarosan nagyon súlyos következményekkel kell számolnia annak, aki például "fegyvernek látszó tárggyal" megy a boltba. Ezért öt évet kap majd. És reményeink szerint annak is lesz visszatartó ereje, hogy a jövőben nagyobb lehetőséget kapnak az emberek arra, hogy megvédjék magukat. Emellett ma már törvény mondja ki, hogy a büntetőbíróságoknak el kell bírálniuk a sértettek polgári igényeit is. Eddig a büntetőbíróságok ódzkodtak attól, hogy a sértett kártalanításával foglalkozzanak, a jövőben ezt nem tehetik meg. Nem lehet ugyanis csak az a cél, hogy az állam a bűnöst megbüntesse. A bűncselekmények sértettjeivel is törődni kell. Ma egy autótulajdonost, akinek ellopták az autóját, akkor éri a legnagyobb baj,
ha a rendőrség megtalálja az autót, mert akkor hónapokig, akár évekig nem látja viszont. Most előírtuk, hogy a megtalált autókat a lehető legrövidebb időn belül vissza kell adni jogos tulajdonosuknak. A megújult BTK keményebb a bűnözőkkel és megértőbb az áldozatokkal. És ez a BTK még jobban figyel az intézkedő rendőrre, jobban védi. Nem tűrhetjük és nem is tűrjük, hogy bárki kezet emeljen a rendőrökre, vagy fenyegesse őket.
- Bezárt a Gyorskocsi utcai fegyintézet, felteszem, emiatt újra nőni fog a börtönök zsúfoltsága. Épülnek új fegyintézetek? Tervezik az alternatív büntetés-végrehajtási megoldások hazai bevezetését?
- A Gyorskocsi utcai intézmény bezárásával mindenki jól járt: a fegyőrök és az elítéltek is jobb körülmények közé kerültek. A Venyige utcai intézményben volt szabad hely, de nem volt elég őr, ezért ott helyeztük el a Gyorskocsi utca "lakóit" és dolgozóit. De nem tagadom, van ebben és a következő hasonló lépésekben, megtakarítási szándék is. Ha válság van, akkor mindenhol meg kell fogni a pénzt. Középtávon bizonyosan szükség lesz új fegyintézetekre, már csak azért is, mert egyes elavult, vagy épp egykor a város szélére épült, ám ma már a település központjában lévő intézményt előbb-utóbb be kell zárni Őszre a parlament elé viszszük az új, minden tekintetben európai büntetés-végrehajtási törvényt. Ez az alternatív büntetés-végrehajtási módozatokat is szabályozza majd.
- A jogállam láthatóan nem bír a "gárdajelenséggel". A bíróság által feloszlatott gárda újra megalakult.
- Példátlan, hogy egyesek nyíltan szembefordulnak az államot képviselő bíróság döntésével; ráadásul egy parlamentbe törekvő párt kifejezett támogatása mellett. A jogállam válasza is példátlan lesz: a törvény erejével, az öszszes lehetséges eszköz és szankció következetes alkalmazásával ki fogja kényszeríteni a törvényes rend helyreállítását, fenntartását. Tehát amiről a bíróság azt mondta, hogy nem működhet, az nem is fog. Magyarország polgárainak látniuk és érezniük kell, hogy senki sem helyezkedhet a jog fölébe. Biztos vagyok abban, hogy minden állami intézmény - rendőrség, ügyészség, bíróság - ezt vallja, és ennek alapján cselekszik.
