A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), miként azt korábban már közöltük, vagyonhasznosításra több hazai kastélyt is kikért az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól. Ezek közül a legkonkrétabbnak látszó terv a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található füzérradványi kastélyt érintené: a kiszivárgott információk szerint egy francia cég szállodává alakítaná át az épületet.

Csakhogy a kastéllyal a helybéliek is számolnak egy kiemelt turisztikai program keretében. Horváth Jenő, Füzér polgármestere a Zemplén Projekt végrehajtására szerveződött konzorcium vezetője tudósítónknak elmondta: már hónapok óta tudnak a kastéllyal kapcsolatos francia tárgyalásokról, ám azt - a térség érdekeit figyelembe véve - nem tartják kívánatosnak.

A kastélyhoz kötődő zempléni terveket Füzérradványon, egy tájékoztató keretében ismertette a polgármester. Közölte: a kivitelezésre fordítható 1,6 milliárd forintból a füzéri várban a felső vár gótikus kápolnája, valamint a palota újulna meg, Hollóházán ökoturisztikai központot hoznának létre, Füzérkajatán a miocén kori vulkáni tevékenység során létrejött kovásodott fatörzsek bemutatására építenének látogató központot. Pusztafalun keleti népek életét bemutató jurtatábort alakítanának ki, Pálházán pedig egy kilátót építenének a város fölötti Kánya-hegyen. A programban 560 millió forint jutna a füzérradványi kastély alsó szintjének rendbe tételére, kiállítóhelyiség, valamint egy kávézó kialakítására. Ehhez a programhoz kapcsolódik a kastélypark nagyobbik részét kezelő Északerdő Zrt. kétszázmillió forintos - szintén pályázati pénzből megvalósuló - elképzelése, amelynek keretében értékes növényfajokat kívánnak megmenteni, kipusztult növényeket pótolni, rendbe tenni a patakmedret, és újra kialakítani az évek során teljesen feltöltődött csónakázótavat. Horváth Jenő úgy fogalmazott: "a pályázat kerek", módosítani nem lehet, így ha a kastélyt kivennék belőle, az egész térség elbukná az uniós pályázaton remélt pénzt.

A terveket bemutató tájékoztatón részt vett Károlyi László, az épület háború előtti utolsó tulajdonosának, gróf Károlyi Istvánnak a leszármazottja. Tiszteletreméltónak tartotta a környékbeli települések igyekezetét, de - mint elmondta - a kastély sorsát figyelembe véve előnyösebbnek látná, ha a francia befektetői csoport építhetné meg a szállodát. Érvei közt szerepelt, hogy a külföldi vállalkozás tudomása szerint 35 millió eurós (mintegy kilencmilliárd forintos) befektetés során egyetlen lépésben felújítaná a helyenként erősen omladozó épületet, ráadásul a kastély háború előtti funkciójának megfelelően üzemelhetne.

Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Sárospatak polgármestere részben vitába szállt a gróffal. Úgy vélte: valóban nem baj, ha a kastélyt néhány évtizedre átadják a francia vállalkozásnak, ha az általuk képviselt fejlesztési terv átlátható, és a beruházás kapcsán a térség nem veszíti el egyik legjelentősebb idegenforgalmi látványosságát. A fideszes honatya szerint azonban nem szabad a füzérradványi kastélyt ugyanúgy privatizálni, mint a közeli - egykor ugyancsak Károlyi-tulajdonú - László-tanyai vadászkastélyt. Az épület ugyanis - mióta magánkézbe került - nem látogatható. (A harmadik környékbeli volt Károlyi-kastély, a kőkapui, szállodaként működik, az épület a recepción bejelentkezve ingyen megtekinthető - a szerk.) Hörcsik azt is kívánatosnak tartaná, hogy a francia cég csak akkor kaphassa meg az üzemeltetés lehetőségét, ha saját tőkéből fejleszt. Uniós és hazai forrásból ugyanis a környékbeli települések és vállalkozók is beruházhatnak.

A füzérradványi kastélyra az elmúlt években több százmillió forintot fordított a műemlékeket kezelő állami gondnokság. A zempléni Hegyköz idegenforgalmi szempontból jelentős térségnek számít, a legutóbbi adatok szerint a turisták egy év alatt több mint nyolcvanezer vendégéjszakát töltöttek a térség szálláshelyein, a múzeumokban és egyéb látogatható intézményekben pedig közel 250 ezren váltottak jegyet. Az egyik leglátogatottabb létesítmény a füzérradványi kastély.